"Ez tulajdonképpen államcsőd" Orbán és Matolcsy távozását követelik
A leminősítés miatt Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György gazdasági miniszter távozását követelik az ellenzéki pártok. Az MSZP szerint Magyarország két ember hülyeségének az áldozata lett, az LMP azonnali válságtanácskozást hívna össze, közgazdászok pedig arra intenek, hogy ugyan áprilisig kitart az állam pénze, utána viszont nagy baj jöhet, ezért meg kell egyezni az IMF-fel. Annak viszont fájdalmas ára lesz, mondták az atv.hu-nak vezető közgazdászok.

Nem nevezhető jelentősnek sem a forint eddigi gyengülése, sem a CDS-felár növekedése, mondta délelőtt az atv.hu.nak egy Fidesz elkötelezettségéről ismert, neve mellőzését kérő közgazdász arra a kérdésünkre, hogy mi várható a nemzeti fizetőeszköz árfolyamával kapcsolatban a Moody’ s leminősítése nyomán.

Az egyik vezető biztosító elemzőjeként dolgozó forrásunk hozzá tette, a magyar kormány jelenleg nem küzd fizetési nehézségekkel: van elég pénz Kincstári Egységes Számlán, és van még a magánnyugdíj pénztárak vagyonából is. A tartalékok 4-6 hónapra elegendőek, ez alatt meg kellene egyezni az IMF-fel, ugyanakkor állampapírt nem kellene kibocsátani.

Matolcsy: "golyóálló költségvetés, spekuláció"

A miniszterelnök pénteken közgazdászokkal egyeztetett, ahol egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek és az eurózóna válsága mélyülni fog. A közgazdászok azt tanácsolták, hogy erősíteni kell a növekedést, illetve, hogy új növekedési tervet kell kidolgoznia az országnak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta, nem reális a 1,5 százalékos GDP növekedés, de - ahogy fogalmazott - fél százalékig "golyóálló" a költségvetés.

Matolcsy azt is kijelentette: spekuláció folyik Magyarország ellen, "meghatározó magyar pénzügyi területeken, tehát az állampapír, a forint, a CDS felár, és úgy általában az országgal kapcsolatos pénzügyi bizalom terén". "Ez sajnálatos, ennek nem kellene így lennie", pontosan azért, mert a Magyarország kormánya bizonyította, hogy a pénzügyi egyensúly szempontjából az Európai Unió legjobb országai közé tartozik - mondta Matolcsy György.

A kormány képviselői a Parlamentben egyeztettek a közgazdászokkal.

Élet a befektetési kategória alatt

A leminősítés nem hozta közelebb az államcsődöt, vannak olyan országok, melyek a befektetésre nem ajánlott kategóriában léteznek, mégsem mentek csődbe.

A komolyabb probléma akkor kezdődne, ha még egy hitelminősítő leminősítené az országot, a befektetők ugyanis akkor tekintenek befektetésre nem ajánlottnak egy adott országot, ha a három hitelminősítő közül legalább kettő a bóvli kategóriába sorolja. (A Moody’s-nál már bóvlinak számítunk, a Standard and Poor’s várhatóan februárban dönti el, hogy leminősít-e, vagy sem – ez nagyban függ az IMF-tárgyalások kimenetelétől.)

Áprilisban jöhet a baj

Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012 áprilisáig ugyan kitart a fizetőképességünk, utána viszont a különböző – állami, s önkormányzati stb. – hitelek refinanszírozásához 36 milliárd euró új hitelre lesz szükség. A Moody’s a leminősítéssel azt jelezte, hogy ennek a refinanszírozásnak jelentős a kockázata.

A már fentebb idézett, neve elhallgatását kérő közgazdász viszont azt mondta, nem érti, „miért kellett belerúgni a földön fekvő, vérző sebesültbe”, azaz miért éppen most történt meg a leminősítés, amikor a kormány kezdett elmozdulni a korábbi iránytól. A kormány retorikájában hangsúlyozott nem ortodox megoldásokkal kapcsolatban forrásunk azt mondta: a világ egyre több pontján szakítanak az úgynevezett ortodox gazdasági megoldásokkal, és ezzel nincs is probléma. A piacok a magyar kormány esetén sem a nem ortodox megoldásokat utasítják el, hanem a kiszámíthatatlanságot és a piacellenességet.

Ez tulajdonképpen államcsőd

Nem a forint gyengülése az igazi probléma, hanem az, hogy az államkötvények kamata a korábbi 6-ról 9,4 százalékra ugrott – mondta az atv.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász. Ilyen piaci kamat mellett ugyanis képtelenség refinanszírozni a lejáró hiteleket, ezért az IMF-től kell majd pénzt kérnünk. Ez pedig azt jelenti, hogy vége a szuverén gazdaságpolitikának – magyarázta Pogátsa, és hozzá tette: tulajdonképpen államcsődről van szó, hiszen az állam csak azért lesz képes fizetni a hitelezőknek, mert az IMF kisegíti.

A közgazdász szerint Matolcsy György menesztése azért nem változtatna a helyzeten, mert eddig sem ő hozta a stratégiai döntéseket, ő csupán végrehajtotta a miniszterelnök és annak tanácsadói által kijelölt feladatokat.

A piacra nem hat a szómágia

Szomorú vagyok – felelte az atv.hu-nak Felcsuti Péter arra a kérdésre, miként kommentálná a leminősítést. A Bankszövetség korábbi elnöke persze bővebben is kifejtette álláspontját. Eszerint kétesélyes volt a leminősítés lehetősége, egy ideig úgy tűnt, az IMF-fel történő kapcsolatfelvétel elodázhatja azt. Most azonban úgy tűnik, olyan erősnek bizonyultak a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos kételyek, hogy a Moody’s nem várt tovább.

Felcsuti szerint ugyanakkor az állampapírok 9,4 százalékra felkúszott hozama azért nem annyira tragikus, mint például a 10 százalékos portugál hozamszint, mert míg ez utóbbi euróhitelre értendő, a magyar kötvények forintban vannak.

Felcsuti szerint nem az a kérdés, hogy egy ország gazdaságpolitikája szuverén vagy nem, hanem az, hogy jó vagy rossz. És ehhez hasonlóan a „gazdasági szabadságharc” típusú szómágia sem érdekli a piacokat, tette hozzá a szakember.

Nyomoz a kormány, röhög a piac

Arra a kormányreakcióra, miszerint a leminősítés mögött spekuláció, a forint elleni támadás áll, Fidesz-közeli közgazdász-forrásunk azt mondta: „ez idiotizmus”. Spekulálni ugyanis az tud, akinek van rá pénze, vagy képes hitelt szerezni hozzá, a világgazdaságot ugyanakkor éppen a pénzszűke jellemzi.

Matolcsy György menesztése mindenképpen hasznos lépés lenne, és ez az IMF tárgyalásokig meg is fog történni – vélekedett neve elhallgatását kérő informátorunk.

Róna Péter szerint az IMF tárgyalásokon kemény feltételek várhatóak, „megszorító intézkedések halmaza”. Róna emlékeztetett rá, hogy az IMF csak az EU-val közösen ad hitelt, és hiába is támasztana enyhébb feltételeket a Valutaalap, az EU vétójoggal rendelkezik a hitelnyújtást illetően, így képes érvényesíteni a saját akaratát. Az egy másik kérdés, tette hozzá Róna, hogy az eddig – más országokban – kikényszerített megszorítások nem vezettek jó eredményre.

Arra a kormányzati bejelentésre, miszerint az újonnan felálló nemzetbiztonsági szervezet nyomozásba kezd a forint elleni spekuláció miatt, Róna azt mondta: a piac csak röhög ezen”.

Már a jó elképzelést is finanszíroznák

A közgazdász szerint az viszont egyáltalán nem vicces, hogy a leminősítés miatt a magyar kötvényekre ígért kamat a 9 százalék felé kúszik, ugyanis ez a kamatmérték kitermelhetetlen a jelenlegi magyar gazdaságban. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar gazdaság beszorult az alacsony hozzáadott értékű termelésbe, amiből nem lehet fenntartani egy országot.

Ebből a helyzetből csak hosszú távon, megfelelő stratégiával lehetne kitörni, ugyanakkor Róna szerint a piac már azt is finanszírozná, ha látná, hogy van ilyen stratégia. A közgazdász kérdésünkre azt mondta: véleménye szerint sem a kormány, sem egyik párt sem alkalmas ilyen stratégiai kidolgozására.

Link

Újabb csapás Magyarországra: további leminősítések

Budapesttől is megvonta a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service, több magyar bankot pedig leminősített.
Újabb csapás Magyarországra: további leminősítések

A hitelminősítő szombat hajnalban Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar fővárosra külön megállapított adósságkibocsátói osztályzatát, miután csütörtök éjjel ugyanilyen mértékben visszaminősítette a magyar kormánykötvény-osztályzatot.

A főváros visszaminősítésének indoklásában a Moody's kiemelte, hogy a lépés tükrözi Budapest és a magyar állam mint szuverén adós szoros kapcsolatát, tekintettel arra, hogy a közvetlen városi adósság 59 százaléka mögött állami garancia van, emellett nem teljesítői keresztzáradékok is érvényben vannak, amelyek erős kapcsolatot teremtenek a város adósságának fennmaradó hányadával is.

A besorolás a hitelminősítő szerint ugyanakkor tükrözi az idei évben jelentkező, növekvő költségvetési feszültségeket is, amelyek a Moody's várakozása szerint 2012-ben is fennmaradnak, valamint a magas devizakitettséget és közvetett adósságot.

Budapest új besorolásán is - csakúgy, mint a magyar szuverén osztályzaton - változatlanul további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás van érvényben a Moody's nyilvántartásában. A negatív kilátás érvényben hagyása összhangban van a magyar szuverén adósságra érvényben lévő negatív kilátással, emellett tükrözi az ország költségvetési konszolidációs stratégiájának bizonytalanságát, valamint a kormány magas refinanszírozási igényeivel kapcsolatos aggályokat - áll a Moody's elemzésében.

A hitelminősítő közölte, hogy a magyar szuverén adósosztályzat bármilyen esetleges romlása Budapest osztályzatát is lefelé módosítaná.

A Moody's nem sokkal Budapest leminősítésének bejelentése előtt - ugyancsak a magyar államadós-osztályzat visszaminősítésével összefüggésben - leminősítette a Magyar Fejlesztési Bankot, emellett rontotta hét magyar kereskedelmi bank különböző osztályzatait is.
Link

Nyolc államcsőd a magyar történelemben
Ha a Habsburg-uralom alatt feljegyzetteket is figyelembe vesszük, akkor összesen nyolcszor szenvedett el államcsődöt Magyarország, az utolsó kettő a 20. század első felében ütött be. Most nem tűnik úgy, hogy hasonló veszélyben lennénk, de egy kis történelmi áttekintés sosem árt.
hirdetés

Miután a szuverén államok definíciószerűen maguk rendelkeznek saját ügyeik felett, nem kényszeríthetők arra, hogy visszafizessék adósságaikat, ugyanakkor természetesen hitelezőik brutális nyomást gyakorolnak rájuk pénzük visszaszerzése érdekében - derül ki az államcsődökkel foglalkozó tanulmányokból. A feszültség végső soron odavezethet, hogy a kölcsönt nyújtó ország háborút indít adósa ellen, hogy érvényesítse jogait.

Rutinszerű inváziók

A "boldog békeidőkben", amikor még hercegek, grófok és lordok irányították az országok külpolitikáját, Nagy-Britannia rutinszerűen szállt meg olyan országokat, amelyek nem voltak képesek törleszteni tartozásaikat. Egyiptom ellen például 1882-ben indított inváziót, Isztambult 1876-ban szállta meg, amikor Törökország fizetésképtelenné vált.

Az Egyesült Államok az úgynevezett ágyúnaszád diplomácia feltalálásával írta be magát az államcsődök történetébe. Ezt először Venezuela ellen alkalmazta az 1890-es évek közepén, majd amerikai vállalatok 1977-ben chilei rézbányákat szálltak meg, hogy kárpótolják magukat. A csőddel kacérkodó kormányoknak emellett komoly nyomásra kell számítaniuk házon belül, a kötvényeiket vásárló hazai befektetők részéről is.

A fizetésképtelenség természetrajza

A fizetésképtelenséget mindig egy hosszabb, éveken vagy évtizedeken át tartó folyamat előzi meg, amelyben a bajba kerülő ország költségvetése folyamatosan veszélyben van. Az állam jellemzően többet költ, mint amennyi bevételre szert tesz, amit újabb kölcsönök felvétel ellensúlyoz. A csődöt közvetlenül jellemzően a következő események idézik elő:

A közadósság jelentős megugrása; a foglakoztatás visszaesése, illetve ebből következően az adóbevételek zuhanása; a pénzpiacokat veszélyeztető új kormányintézkedések végrehajtása vagy ilyenek tervezett bevezetése; népfelkelés az adósságok törlesztése érdekében hozott megszorító intézkedések ellen.

Az államcsődöt az állampolgár a bankok bedőlésén, az állami szolgáltatások és kifizetések szűkülésén, ideiglenes felfüggesztésén, a megugró munkanélküliségen és a hazai deviza elértéktelenedésén keresztül érezhetik meg.

Kormányváltás vagy rendszerváltás

A kormányváltás jellemzően nem hoz megoldást az államcsődre, mert az új vezetés felelős az állam korábban felhalmozott tartozásaiért. Ha azonban ez egyfajta rezsimváltással párosul, s így az új rendszer megkérdőjelezi az előző legitimitását, akkor van mód a törlesztés teljes megtagadására.

Ilyen eset volt a Bourbon-restauráció a francia forradalom után, vagy az 1917-es szovjet hatalomátvétel, amelyben az új rezsim megtagadta az orosz birodalom adósságainak visszafizetését. Az Egyesült Államok a 19. század végi polgárháború után hozott olyan törvényt, amelyben elhatárolta magát a konföderáció adósságainak átvállalásától.

Így csinálták a csődöt mások

Az államok fizetésképtelenné válása nem különleges dolog. A Spanyolországot vezető II. Fülöp 1557-től 1596-ig négyszer vitte jégre országát, az első csőddel Spanyolország megszerezte a világ első hivatalosan államcsődbe került országának kétes dicsőségét. A háttérben a túlzott katonai kiadások és az arany értékcsökkenése állt, ugyanis Spanyolország az ezekben az évtizedekben szabályosan függővé vált a dél-amerikai gyarmatokról szerzett jövedelemtől.

A 1820-as évektől kezdve a függetlenné váló, majd a londoni államkötvénypiacokon megjelenő latin-amerikai országok rendszeresen bedőltek. A dolog annyira mindennapos volt, hogy kialakult gyors rendezésének módszertana is, amely hitelátütemezésből és -elengedésből állt. Az 1920-as és 30-as években a terjedő protekcionizmus hozta lehetetlen helyzetbe az országokat, amelyek exportbevételek híján nem tudták fizetni devizaadósságaikat.

Hat csőd a sógorokkal, kettő önállóan

A Wikipedián hosszú lista olvasható a világ különböző országaiban bekövetkezett államcsődökről. Európában Spanyolország a listavezető 15 bedőléssel 1557 és 1936-39 között, Franciaország mellett kilenc évszám szerepel 1558-tól 1812-ig, de Nagy-Britannia is elkönyvelt öt összeomlást 1749 és 1932 között. Oroszország, Portugália, Törökország és Görögország szintén hosszú listát gyűjtött be.

Az Habsburgok uralma alá került Magyarország a birodalommal együtt 1796-ban, 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben és 1916-ban került nagy bajba. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1868-ban, majd a király nélküli alkotmányos királyság 1932-ben és 1941-ben került kátyúba. A dátumok láthatóan nagy háborúkhoz és nagy gazdasági válságokhoz köthetők. Ezt követően 1982-ben, 1990-ben és 1994-ben volt az ország hajszálra a fizetésképtelenségtől.
Link

Matolcsy bevallotta: bukik a GDP-terv
Spekulációs nyomás alatt Magyarország, a korábban várt másfél százalékos növekedés nem tartható.
hirdetés

Spekuláció folyik Magyarország ellen, konkrétan a forint, az állampapír és a cds-felár esetében. A fundamentumok ugyanis nem támasztják alá az elmúlt időszak eseményeit - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a közgazdászokkal tartott tanácskozást követően.

Leminősítés - IMF-hitel - GDP-kilátások

Így a Moody's leminősítését sem lehet indokoltnak nevezni. Itt valami más lehetett a háttérben. A tanácskozáson résztvevő közgazdászok közül többek szerint spekulációs támadás lehetett e mögött, bár voltak ezzel ellentétes vélemények is.

Ugyanakkor a német növekedés lassulásával a hazai GDP-ütem sem tartható. A közgazdászok azt tanácsolták a kormánynak, hogy minden eszközzel erősítsék meg a növekedést. Németországban a legfrissebb becslések szerint 0,5-1 százalékos lehet a GDP-növekedés, vélhetőleg a hazai növekedési ütem is e körül alakulhat - mondta Matolcsy, bár konkrét növekedési számokat nem kívánt megfogalmazni.

Az IMF-fel a rugalmas hitelkeret megszerzése lenne a legideálisabb Magyarország számára, de erre valószínűleg nincs lehetőség - mondta Matolcsy. Így a tárgyalások az elővigyázatossági hitelkeretről és a készenléti hitelkeretről szólnak majd. (Korábban a nemzetgazdasági miniszter még egyértelműen a kedvezőbb feltételű elővigyázatossági megállapodásról beszélt.) Magyarország azonban egyik esetben sem akar élni a hitel lehívásának a lehetőségével, ez csak biztonsági hálónak kell majd.

Együttműködés a Bankszövetséggel, havi tanácskozás a közgazdászokkal

A pénzügyi védőháló érdekében a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval való szoros kapcsolatot hangsúlyozta, és fontosnak nevezte a Magyar Bankszövetséggel való együttműködést is a végtörlesztések érdekében.

A pénteki tanácskozásnak különös aktualitást adott a Moody's-leminősítés, holott az összejövetel időpontja már hetek óta ismert volt a résztvevők körében. A leminősítést követően a magyar cds-szint meghaladta a Lehman Brothers bedőlését követő korábbi rekordot, a forint pedig nincs két hete, hogy elérte történelmi mélypontját az euróval szemben azt követően, hogy a Fitch Ratings és a Standard & Poor's kilátásba helyezte az adósfokozat lerontását.

A szeptemberi közgazdász-találkozó inkább protokolljellegű volt, ahová a kormányt kritizáló, jobboldalhoz sorolt szakértőket meg sem hívták. A nemzetközi helyzet miatt azonban havonta lesz majd ilyen tanácskozás - mondta Matolcsy.

A múltkori ülésen Bod Péter Ákos és Járai Zsigmond volt jegybankelnökök, Csaba László akadémikus, Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Barcza György, a K&H elemzője, Szász Károly PSZÁF-elnök, Töröcskei István bankár (immár az Államadósság Kezelő Központ vezetője), Sós Lőrinc, a KSH volt elnökhelyettese, Auth Henrik, az MNB volt alelnöke és Arnold Mihály, volt vámparancsnok vett részt.
Link