Részvénypiac - A magyar portfólió értéke mintegy 35 milliárddal csökkent május óta

Csaknem 35 milliárd forint – számításaink szerint ennyivel ér kevesebbet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban (NYAA) lévő magyar részvénycsomag értéke, mint május 31-én, amikor a nyugdíjpénztári vagyonból – az aznapi tőzsdei árak alapján – elszámolták a reálhozamokat. Úgy tűnik tehát, a kormány – miután megvádolta ezzel a pénztárakat – maga sem tesz mást, mint eltőzsdézi a hozzá került vagyont.

Tegyük hozzá, a nyár közepi piaci összeomlást a pénztárak sem tudták volna kivédeni, bár az államinál rugalmasabb portfóliókezelésükkel valamelyest mérsékelhették volna a veszteségeket.

Valójában azonban nem beszélhetünk tényleges veszteségről, az akkor keletkezne, ha a tegnapi áron dobta volna piacra a részvényeket a kormány. Ha ősszel visszakúsznak az árfolyamok, és akkor értékesítik a papírokat, máris pénzénél van az állam. A vagyon május végi átvétele óta ugyan történtek értékesítések, ám azt nem hozták nyilvánosságra eddig, hogy mennyi részvényt adtak el. Elemzői körökből származó információnk szerint hazai papírok még nem kerültek a piacra.

A vagyont kezelő alap helyzete annyiban nem könnyű, hogy a költségvetésnek idén feltétlenül szüksége van 529 milliárd forintra a vagyonból, a pénzt folyó kiadásokra tervezték be. Az elmúlt napok erőteljes árfolyamesése felveti a kérdést, hogy és mikor sikerül ezt az összeget a büdzsé rendelkezésére bocsátani. Korábbi nyilatkozatok szerint a pénz a harmadik negyedév végén várható, s havi átlagban 40 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Lapunk értesülései szerint kormánypárti körökben evidenciának veszik, hogy a NYAA minden körülmények között képes biztosítani a költségvetés számára az 529 milliárdot, még akkor is, ha kedvezőtlen irányba mozdulnak el az árfolyamok. Szakmai körökben megjegyezték: ehhez az NYAA-nak idén nem is feltétlenül lesz szüksége magyar részvények eladására. E vélemény szerint a portfólióban „csupán” mintegy 200 milliárd forint értéket képviselnek a magyar papírok, vagyis a külföldi részvények eladásával ezt az összeget lehet biztosítani.

Az általunk fellelhető legfrissebb adatok és a tőzsdei tulajdoni hányadok alapján május 31-én – a reálhozamok elszámolásakor – az államhoz került teljes hazai részvénycsomag –Mollal, OTP-vel, Richterrel együtt –185,1 milliárd forintot ért számításaink szerint. A tegnapi tőzsdei átlagárak alapján azonban ennek a csomagnak az értéke 34,9 milliárddal kevesebbet, már csak 150,2 milliárd forintot ér. E csomagért tavaly december 31-én még 168,7 milliárd forintot kellett volna fizetni az akkori jegyzések alapján, vagyis az év eleji értékéhez képest is veszített 18,5 milliárdot értékéből a portfólió.

A magyar papírokon tehát nem könyvelték el a veszteséget, ám ugyanez nem mondható el a küldföldi részvények esetében, amelyek viszont piac ra kerültek. Az elmúlt időszakban a német, az angol vagy az amerikai tőzsde sem a legszebb napjait éli. A külföldi értékpapír-portfóliók öszszetételére ugyanakkor nem akadtunk rá, így csak feltételezni lehet, hogy a globális tőkepiaci mozgások alapján azok esetében is hasonló árfolyamcsökkenés zajlott/zajlik. Vagyis sokkal jobban akkor sem járt az állam, amikor azokat értékesítette.

A kormány nemcsak a nyugdíjvagyonnal, de „saját jogon” is növelte részesedését a Molban a közelmúltban, amikor megvásárolta a Szurgutnye yegaztól annak 21,1 százalékos részvénycsomagját. Kormánykörökben felvetődött, hogy a pakett egy részét esetleg piacra dobják, amennyiben az áfa-visszafizetési rendszert egy uniós bírósági döntés értelmében valóban át kell alakítani. Az értékesítési hajlandóságot ugyanakkor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője igyekezett cáfolni: „nem azért vettük a Molt, hogy eladjuk”. A magyar állam részvényenként több mint 22 ezer forintot fizetett a pakettért, tegnap viszont jellemzően 18 ezer forint közelében kötöttek üzletet.

A mintegy 22,1 millió darabból álló csomag esetében ez azt jelenti, hogy most mintegy 399 milliárd forintot ér. Vagyis, ha mostani áron tudnánk visszavásárolni az oroszoktól, akkor a részvénypakettet 87-100 milliárd forinttal lehetne olcsóbban megvásárolni, mint májusban. A mindenkori magyar kormányoknak egyébként nagy rutinjuk van a Mol értékesítésében, igaz, akkor még más árfolyamokon történt az értékesítés: az első nagyobb, közel 20 százalékos részesedés 1995 végén részvényenként mintegy ezer forintért ment ki, aztán1997 közepén 13 százalékért darabonként alig háromezer forintot kértek. Rá egy évre, 1998-ban 7 százalék, 2004-ben 12 százalék egyaránt 6,5 ezer forinton cserélt gazdát, az utolsó nagyobb, 11 százalékos pakk pedig 2006-ban talált gazdára, 22 ezer forintért.

A Fidesz kormány nem a nyugdíjasok érdekében nyúlta le a magánnyugdíj-vagyont, hanem azért, hogy azokat elherdálja.

Akik eddig ezeket a pénzeket fizették, mind adózott jövedelemből tették ezt, és millószámra "támogatták" a felosztó-kiróvó rendszerben a potyautasokat - akik - természetszerűleg rendszerellenesek, vagy "rendszerkijátszók", mert adócsalásra szocializált életmódot folytatnak. Ezt a nagyon vastag réteget (is) célozta a Fidesz általános és egyetemes kritikája, pedig - ha tisztességes lett volna - soha, mégcsak oda se kacsint a potyázóknak.
A nyugdíjpénztárak pedig jelentős részt állampapírokba fektettek: talán ezért az alacsony hozam?
Ebből a szempontból bizony álszent dolog fekete-fehér vagy bűnös - bárány (demagógia) párhuzamokat felállítani (ha már más nem teszi ezt), mert az a pénz a megtakarítások része volt, most pedig folyó kiadásokra elherdálják, vagy Molt vesznek belőle.
Az a pénz úgy is része volt a megtakarításoknak, hogy az állami rendszert tehermentesítette volna egy olyan jövőbeli időpontban, amikor vélhetően és remélhetően már sem Orbán sem pedig fogdmegei nem lesznek a kincstár közelében, de így garantálható, hogy a kincstár addigra ÜRES lesz.