ISMÉTLÉS, DE OLYAN JÓ OLVASNI! A Fővárosi Törvényszék 2012. december 7-én közbenső ítéletében érvénytelennek mondott ki egy devizában nyilvántartott kölcsönszerződést. Ez az első olyan ítélet, amely általánosan is érvényesíthető szinte valamennyi fogyasztói szerződésben. 2009-ben több ízben jeleztük, hogy mint az árfolyamrés léte, mint pedig ennek kiszélesítése aggályos, visszaélésre adhat lehetőséget, és a változtatás mértékével árfolyam- vagy kamathatással egyenértékű teher növekedését okozhatja. Ezt a hitelezők jelentős része a változtatást meg is tette, 2008 októberétől 2009 februárjáig szinte valamennyi kereskedelmi bank élt ezzel a korrekcióval. Ez azonban önmagában nem okozta a törlesztőrészletek drasztikus emelkedését, viszont az árfolyamrés kiszélesítése hatást gyakorolt a Teljes Hiteldíj Mutató mértékére. Ennek alapján egy olyan tényezőt alkalmazott és változtatott meg, amit korábban sem a szerződésben sem a Hirdetményben nem tüntetett fel, ugyanakkor közvetve a THM része, és fontos eleme a hitelintézetek árazási elvének. 2010-ig érvényben lévő Hitel-, és Pénzintézeti Törvény 213.§ 1)bekezdés b. és c. pontja egyértelműen meghatározza, hogy milyen költségeknek és díjnak kell szerepelni a szerződésben. Kimondja azt is, hogy minden olyan tényező változtatása, ami hatást gyakorolhat a THM számítására, azt fel kell tüntetni, és annak egyoldalú változtatásáról - a hatályos jogszabályban meghatározott feltételek szerint - értesíteni kell az ügyfeleket. Sem a feltüntetés, sem pedig a változtatásról az értesítés nem történt meg. Hosszú ideje az alkotó civil szervezetek, ügyfelek és jogászok vitában állnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével ez ügyben. Korábban a Felügyelet szinte minden tájékoztatójában, levelében és a ma is megtalálható online kalkulátorán is megnevezi és szerepelteti az árfolyamrés kifejezést, azt költségként tüntette fel. Miután ennek az értéknek a kifogásolása és a szerződés hiányossága miatt annak érvényteleníthetősége is felmerült, a kommunikáció megváltozott, így a költség kifejezést markánsan kerülve különböző, több esetben értelmezhetetlen magyarázatot lehetett kapni. Ami azonban elfogadhatatlan volt, az a Pénzügyi Békéltető Testület egy olyan határozata, ahol a panaszolt pénzintézet képviselője is elismerte, hogy a THM része az árfolyamrés, de ez sehol nem lett feltüntetve, ugyanakkor éppen ez a pénzintézet ennek a mértékét közel a kétszeresére szélesítette. A Tanács ezek után olyan határozatot hozott, ami teljesen elfogadhatatlan és a THM számításra vonatkozó jogszabállyal ellentétes, nevezetesen azt, hogy a hitelezőnek ezt az értéket nem kellett figyelembe venni, a mutatót azonos árfolyam mellett kellett kiszámolni, aminek meg is felelt. Ez nem felelhet meg a valóságnak, ennek ellenére egy határozatban tévedését háromszor is megismételte. Egy másik pénzügyi szolgáltatóval folyamatban lévő perében a 2008-ban alapított Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület fizetési felszólítást küldött az OTP Bank Nyrt.-nek, melyben egy az Egyesület által képviselt fogyasztó devizahitel-szerződésének semmissége mellett érvel. Az Egyesület érvelése szerint a bank nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót a szerződéshez kapcsolódó valamennyi díjról és költségről, így a bank megszegte a hitelintézetekről szóló törvény 2000-2009 között hatályban lévő rendelkezéseit. A törvényi előírás szerint a hitelnyújtóknak üzletszabályzataikban, hirdetményeikben és az egyedi hitelszerződésekben kellett tájékoztatniuk a hitelfelvevőket a fogyasztási, lakossági hitelszerződésekkel kapcsolatos összes költségről. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének interneten is elérhető dokumentumai bizonyítják, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, amelyet „árfolyamrésnek” neveznek. Az eljárásban kifogásolt lakossági fogyasztási kölcsönszerződés esetében az árfolyamrés 1%-volt, de ennek értékéről a bank nem tájékoztatta a fogyasztót az egyedi hitelszerződés megkötésekor, ezzel megszegve a törvényi előírásokat.(forrás: PITEE) Részlet dr. Lázár Dénes megállapításaiból, amiben tolmácsolta a felperes követelését: "A hitelintézeti törvény szerint az a lakossági fogyasztási hitelszerződés, amely nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó összes költséget, automatikusan semmisnek minősül. Mivel a szóban forgó szerződés nem tartalmazza az árfolyamrés mértékét, az Egyesület felszólította az OTP Bank Nyrt.-t, hogy fizesse vissza a fogyasztónak az elmúlt években levont törlesztő részleteket. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület honlapján közzétett jogi elemzés öt másik nagy magyarországi hitelintézet 2000-2009 között megkötött devizahitel-szerződéseit vizsgálva megállapítja, hogy a vizsgált devizahitel-szerződések közül egy sem tartalmazta az árfolyamrés mértékét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Egyesület érvelése megalapozott, a Magyarországon ebben az időszakban kötött devizahitel-szerződések jelentős része semmisnek bizonyulhat." Ennek a kifogásnak és érvelésnek adott igazat, és mondta ki a szerződés érvénytelenségét a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet jogerős! A fentiek értelmezéséhez a Hitelszövetség a csatlakozó magánszemélyek részére tájékoztatást nyújt, előkészíti a peren kívüli megegyezést, és annak eredménytelensége esetén jogi segítséget nyújt a per elindításában. A szerződések azonban nem egyformák, azonos hitelcél esetén is lehetnek olyanok, amelyek talán nem felelnének meg az ítéletben érvénytelennek mondott szerződésnek, így a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni. Jó hír azonban, hogy nem csak jelzálogkölcsönökre vonatkozik, hanem minden olyan hiteltípusra, ami devizában nyilvántartott, de forintban volt csak teljesíthető. Más hiteltermékek esetében az ítélet a hatályos jogszabályok figyelembe vételével vizsgálat alatt van. Várjuk tehát a csatlakozást mindazok esetében, akik elfogadják a fenti tájékoztatót, és felismerik az ebben rejlő lehetőségeket. Más jellegű kifogásolást ma nem tartunk célravezetőnek, feleslegesnek tartjuk akkor, amikor ilyen nyilvánvaló helyzet adódott. Álláspontunk szerint érvénytelenségből éppen elég, ha egy szerződés egyszer az.