Bármilyen megszorítást is jelentenek be a kormány gazdaságpolitikájának kudarca után, azt biztosan nem megszorításnak fogják hívni, ráadásul az előző kabinet hibájaként tálalják majd – állítják elemzők. A héten megjelent második negyedéves GDP-adat szerint lényegében leállt a magyar gazdaság, így a jövő évre tervezett, 550 milliárdos megszorítás mellé újabb több száz milliárdos csomagot kaphatunk.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei második negyedévben a megelőző negyedévhez képest. Az előző év második negyedévéhez képest is csak 1,5 százalékkal, az első félévben összesen 1,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az előzetes adatok szerint – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján. A vártnál jóval gyengébb második negyedéves GDP adat után az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók 1,7-2,2 százalékra csökkentették idei GDP-előrejelzésüket, és jövőre lassulást, 1,5-2 százalékos növekedést várnak. A Széll Kálmán-terv legrosszabb esetben is 3 százalékos idei növekedéssel számolt, Matolcsy György miniszter tavasszal még lehetségesnek tartotta az 5-6 százalékos éves növekedési pályát.

Mint arról beszámoltunk, ez annál is érthetetlenebb, mert a gazdasági lassulás egyáltalán nem volt meglepetés, sőt az előzetes jelek alapján várható volt. Még a 3 százalékos növekedési tervek is túl optimisták voltak, mert egyrészt a nemzetközi folyamatok lassulási trendet mutatnak, másrészt pedig az elhibázott adórendszer és a lakosság eladósodása, valamint a vállalati szféra tőkehiánya miatt a belső fogyasztás legfeljebb stagnálhat. A tényadatok egyre jobban alátámasztották ezt a prognózist: a bővülés dinamikája világszerte az év eleje óta gyengül, az ipari termelés tavasz óta egyre kisebb mértékben haladta meg az előző évit, a fogyasztás alakulását jelző mutatók többsége is negatív irányba mozdult el. Ehhez jöttek a pénzügyi bizonytalanságok, az eurozóna válsága és az amerikai adósságkezelés problémái, a pontot az i-re a politikai elit döntésképtelensége és rövidtávú gondolkodása tette fel.

Orbánék tehát a mutatók romlásával kényszerhelyzetbe kerültek: középtávú terveiket gyorsabb gazdasági növekedésre alapozták, a lassulás miatt kieső bevételeket valahogy pótolni kell. Egy kormányzati illetékes szerint ez az idén 90 milliárdos mínuszt jelent, ami önmagában még nem okoz problémát, mivel a költségvetés a nyugdíjvagyon lenyúlása miatt többlettel fog zárni. A gondok a jövő évtől jelentkeznek, egyrészt a tervezési bázis is alacsonyabb, másrészt a leendő makroszámokat is rontani kell. Ha a külső környezet kedvezőtlen marad, netán tovább romlik, a hazai adósságválság sem enyhül, a növekedés középtávon sem éri el a kormány konzervatív becslését sem.

Minek nevezzelek?

A Republikon Intézet vezető tanácsadója szerint bármilyen megszorítást is jelent be a kabinet, azt nem annak fogják hívni, viszont biztos, hogy azt fogják mondani, hogy a megszorítás az előző kormány hibája. Ceglédi Zoltán úgy véli, nagyon fontos, hogy a kabinet mit hogyan nevez el, például a magánnyugdíj-pénztári vagyonnál sem azt mondták, hogy elvonás történt, hanem, hogy megreformálják a nyugdíjrendszert, azt pedig sokféleképpen lehet. Nem azokat a rétegeket fogja megcélozni kommunikáció szempontjából az Orbán-kormány, akiket érint a megszorítás, hanem azokat, akiket nem. Ezzel is elvonva a figyelmet a hiány pótlásáról – tette hozzá Ceglédi Zoltán az ATV-ben. A Republikon Intézet vezető tanácsadója szerint elkente a felelősséget a kormány. A politológus így reagált arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt jelentette be szerdán, hogy otthonvédelmi bizottságot hoz létre. Ceglédi szerint a beszéd pozitívuma az volt, hogy kiállt a közvélemény elé. Ugyanakkor Orbán Viktor csak azt jelentette be, hogy majd később bejelent valamit, vélekedett.

Ha a GDP növekedés jövőre is 2 százalék alá kerül, szakértői becslések szerint további 4-500 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség, azaz jócskán túl kell menni a Széll Kálmán terv megszorító csomagján. A Fidesz dilemmája az, kit sújtsanak ezzel: a már eddig is megsarcolt bankokat és ágazatokat aligha, az már életveszélyes lenne és csak visszaütne, az átlagjövedelműek és inaktívak már eddig is nagyon rosszul jártak, a gazdagabbaktól pedig nehéz visszavenni a nekik adott adóajándékot. A közszférában további megtakarítások szerkezeti átalakítás nélkül már a működőképességet veszélyeztetik, nagy reformok beindulásának pedig - az önkormányzati rendszer felszámolását kivéve - nincs jele. Új sarcokat és adókat kell tehát kitalálni, ami nem könnyű.

Tömeges elbocsátások, adóemelés

A Napi Gazdaság szerint az Orbán által megemlített bürokráciacsökkentés leginkább tömeges elbocsátásokat jelenthet, komolyabban lefaraghatja viszont a kiadásokat néhány korábban beígért elem elcsúsztatása: ilyen lehet a MÁV és a BKV adósságának konszolidációja vagy a PPP programok kiváltása - ezek több százmilliárd forinttal javíthatják az egyenleget. Orbán annyit kijelentett: a családi adózást teljes mértékben kiépítik és az adórendszer továbbra is egyszerű lesz. Ez jelentheti azt, hogy mégis kivezetik a szuperbruttót - több szakértő ezt nevezte meg mint alapvető forrást -, nem vezetnek be progresszív kulcsokat és megszűnik az adójóváírás. A jövő évi egyenleget bevételi oldalon javíthatja, hogy az adójóváírást két ütemben vezetik ki ugyan, de nagyobb tételt tesz ki a jövő évi, s kisebbet a 2013-as rész. Az arányok eltolásával a szuperbruttó kivezetése is jelenthet kisebb tételt jövőre, s nagyobbat 2013-ban, csökkentve így a 2012-es adóbevétel-kiesést.

A hvg.hu azt írja: a kormány kénytelen lesz felgyorsítani a megszorításokat, a következő időszakban elképzelhető, hogy a kormány megemeli az adókat, például az alkohol és a dohányáruk jövedéki adóját, de az is lehetséges, hogy bevezet egy új személyijövedelemadó-kulcsot a magasabb jövedelmekre. A Széll Kálmán-terv jövő évre tervezett, 550 milliárd forintos kiigazítása mellé újabb pár száz milliárdos csomagot kaphatunk.

Az Origo kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban számolnak azzal a lehetőséggel, hogy 2012-ben felfüggesztik a már törvénybe foglalt adócsökkentést. Az egykulcsos adó bevezetésének jövő évre eső második fázisa az lenne, hogy a kormány megfelezné a szuperbruttósítást. Jelenleg az szja alapját úgy számítják ki, hogy a munkavállaló bruttó bérét felszorozzák 1,27-tel (a munkáltató által befizetett 27 százalék járulékkal), és a jövedelemadót az így kapott szuperbruttó után kell megfizetni. Jövőre a szuperbruttó szorzóját, 1,135-re csökkentené a kormány, ami 140-160 milliárddal javíthatná a költségvetés egyenlegét. Az szja-rendszerben lehetne vágni a kedvezményeken is, egyes számítások szerint a családi adókedvezményen kívül még legalább 130 milliárd forint marad el a költségvetésből évente más kedvezmények miatt. Ebben még nincs benne az adójóváírás, ami további 3-400 milliárd forintos bevételtől fosztja meg a büdzsét, és a kormány a konvergenciaprogramban vállalta is, hogy ebből 2012-ben 180 milliárd forintot, 2013-ban pedig 230 milliárd forintot visszavesz. Az adóváltozásoknál ott van még a kormány tarsolyában a cigaretta (és az alkohol) jövedéki adójának emelése is, amit legutóbb a dohánylobbi miatt elhalasztottak.