Egyre gyorsuló koncentráció figyelhető meg a mezőgazdasági földterületek tulajdonosi szerkezetében a megyében. Mik ezek?

A folyamat nem kizárólag Baranyát jellemzi, de a zömében kiváló termőterületek miatt megyénk kiemelt célpontja a birtokszerzési hajszának. Bár a 2010-es agrárszerkezeti összeírás hivatalos adatai még nem állnak rendelkezésre, már a korábbi számokból is kiderül, hogy a folyamat már az ezredforduló után megindult. Míg a helyi gazdák körében a területbővítés mellett a tagoltságot megszüntető birtokegyesítés volt a motiváció, addig ma már kifejezett harc folyik a legjobb területekért.

Az állami földterületek haszonbérletének megnyitása új lendületet ad a birtokrendszer átalakulásának.

A jelenség mögött egyértelműen a 2004-es uniós csatlakozás óta egyre jobban kiforrott területalapú agrártámogatási rendszer áll. Utóbbi ráadásul birtoknagyság szerint is súlyoz, így a nagyobb földterületekkel rendelkezők nagyobb arányú támogatásban is részesülhetnek az összevont agrárforrásokból. Informátorunk szerint az állami földterületek haszonbérletének megnyitása új lendületet ad a birtokrendszer átalakulásának. A korábbi területhasználók ugyanis új vetélytársakkal találják szembe magukat, a megjelenő licitálók mögött gyakran sejthetők politikai szálak.

Tizenhat év után nem ajánlottak új szerződést

A földért folyó harc vesztese lett a Szentlőrinci Szolanum Kft. is. A vállalkozó szellemű agráriusokból alakult társaság által hizlalt sertések takarmányát a kft. és a cég tulajdonosai termelik meg. A gyakorlat szerint a gazdák a saját, a kft. pedig bérelt földön teszi ezt. A Szolanum mindeddig 450 hektáron gazdálkodott, ebből 210 hektárt 16 éven át az államtól béreltek, a Szentlőrinchez tartozó Tarcsapusztán.

Ám csak idén áprilisig, ekkor ugyanis a Nemzeti Földalap nem ajánlott új szerződést, s az általuk bérelt földet májusban – pályázat nélkül – egy másik cég kapta meg, amelynek telephelye 32 kilométerre található Tarcsapusztától. Lapunk információja szerint nem egyedi esetről van szó.

Nő a támogatás

Tavaly 56–58 ezer forint volt hektáronként a területalapú támogatás összege, a juttatás idén elérheti a 62 ezer forintot is területi egységenként. Ez egy átlagosnak mondható 25–30 hektáros birtoknál már 2 millió forint körüli jövedelmet helyez kilátásba a föld tulajdonosának.

Úgy is, ha a művelés is saját jogon zajlik, de úgy is, ha bérbe adják a termelésbe fogott területet. A bérleti díj ugyanis általában a területalapú támogatás összegének felel meg.

A tulajdonosi kör

Az Európai országok - Németország, Hollandia, Ausztria, Anglia - példája jól mutatja, hogy a termelésre fogott földterületek legnagyobb hányada a legtehetősebb emberek, főként tradicionális nemesi családok, gazdag befektetők (zsidók - szerk.) tulajdonában vannak. Baranyában a legnagyobb földterület a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Banofarm cégcsoport tulajdonában van, ami után a társaság tavaly mintegy 4 milliárd forint területalapú és más agrártámogatást kapott.

(Megjegyeznénk, hogy a nyomtatott sajtóban ez a bekezdés még szerepelt ugyan, azonban az online felületen ezt a bekezdést már kínosan kihagyták!)

(bama.hu)