A LEFEJEZETT MAGYARORSZÁG

E névsorból hiányoznak ezrek és tízezrek. A felsorolt nevek csak azt mutatják, hogy miként pusztul a nemzet, amelynek vezetőit idegen, országhódító uralom irtja ki.

Szálasi Ferenc, nemzetvezető. Kötél általi halál.
Miniszterelnökök
Gróf Tisza István. Kéri-Krammer Pál felbujtására gyilkolták meg 1918. október 31-én.
Bárdossy László. Kivégezve golyó által.
Vitéz Imrédy Béla. Kivégezve golyó által.
Sztójay Döme. Kivégezve golyó által.
Szőllőssy Jenő, miniszterelnök-helyettes. Kötél általi halál.
Friedrich István. Életfogytiglani fegyházra ítélve, a váci fogházban halt meg.
Gróf Bethlen István. Moszkva közelében, deportációban halt meg.
Nagy Imre. Kötél általi halál.
Ezenkívül 27 miniszter, a m. kir. honvédség és csendőrség számtalan tábornoka, törzstisztje, tisztje, altisztje, közkatonája, szellemi emberek, írók, újságírók felsorolhatatlan vértanúgárdája. Legalább 40-50 000 hű, igaz magyar.

Zsidó származású magyarországi "báró családok" 1867-1918 között
Biedermann (turonyi), báró; báróság: Biedermann Rudolf szentegáti földbirtokosnak, 1902. május 18
Dirsztay (dirsztai), báró; báróság: Dirsztay László és Ferenc részére, 1905. november 30.
Dóczy (németkeresztúri), báró; báróság: Dóczy Lajos közös külügyminisztériumi udvari és min. tanácsos részére, 1900. március 13.
Groedel (gyulafalvi és bogdáni), báró; báróság: Groedel Ármin, Bernát és Albert részére, 1905. szeptember 11.
Gutmann (gelsei és beliscsei), báró; báróság: Gutmann Vilmos, Ödön, László és Aladár nagybirtokosoknak, 1904. szeptember 16.
Harkányi (taktaharkányi), báró; báróság: Harkányi Frigyesnek és Károlynak, 1895. október 24.
Hatvany (hatvani), báró; báróság: Hatvany-Deutsch Sándor, József, Károly és Béla részére, 1908. október 23. Névváltoztatás Hatvanyra Károly részére 1911. április 22., Ferenc és Lajos részére 1917. március 19.
Hazai, báró; báróság: Hazai Samu honvédelmi miniszter részére, 1912. szeptember 10.
Herczel (pusztapéteri), báró; báróság: Herczel Manó részére 1912. július 31.
Herzog (csetei), báró; báróság: csetei Herzog Péter budapesti nagykereskedőnek, 1904. január 2.
Kohner (szászbereki), báró; báróság: Kohner Adolf, Kohner Alfréd, Kohner Jenő és Kohner Vilmos földbirtokosnak, 1912. július 10.
Korányi (tolcsvai), báró; báróság: tolcsvai Korányi Frigyes egyetemi orvostanárnak, 1908. november 21.
Kornfeld, báró; báróság: Kornfeld Zsigmond, főrendiházi tag, a Budapesti Áru és Értéktőzsde s a Magyar Általános Hitelbank elnökének, 1909. február 22.
Königswarter (csabacsudi), báró; báróság: Königswarter Hermann részére, 1897. március 13. (A család osztrák nemessége 1860. március 25. osztrák bárósága pedig 1870. október 26-án kelt.)
Kuffner (dószegi), báró; báróság: diószegi Kuffner Károly diószegi cukorgyáros és nagybirtokosnak, 1904. december 7.
Lévay (kisteleki), báró; báróság: kisteleki Lévay Henriknek 1897 április 22. Atruházás 1905. augusztus 21. testvérére, kisteleki Lévay Istvánra.
Madarasy-Beck (madarasi), báró; báróság: a kettős névvel Beck Nándor, a Magyar Jelzálog hitelbank vezérigazgatója részére, 1906. április 7.
Neuman (végvári), báró; báróság: ifj. Neuman Adolf, id. Neuman Adolf és Neuman Dániel aradi gyárosoknak, 1913. október.
Ohrenstein (beocsini), báró; báróság: Ohrenstein Henrik, a beocsoni Unió cementgyár Rt. alelnökének, 1910. november 24.
Orosdy (orosdi), báró; báróság: Orosdy Fülöp nagykereskedő részére, 1905. február 15.
Schosberger (tornyai), báró; báróság: tornyai Schosberger Zsigmond földbirtokos és nagykereskedőnek, 1890. március 12. Kiterjesztetett 1905. december 11. néhai testvére, tornyai Schosberger Henrik fiaira:
Schosberger Lajosra és Rezsőre a Tornyai-Schosberger kettős név használatának engedélyezésével.
Tornyai-Schosberger (tornyai), báró; lásd: Schosberger, tornyai, báró. Ullmann (baranyavári), báró; báróság: baranyavári Ullmann Adolfnak, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójának, 1918. április 13.
Weiss (csepeli), báró; báróság: csepeli Weiss Marifréd budapesti gyáros és nagykereskedőnek, 1918. szeptember 16.
Wodianer (kapriorai), báró; báróság: Wodianer Mór, 1874. április 23., Wodianer Albert részére 1886. december 1.
Wolfner (újpesti), báró; báróság: újpesti Wolfner Tivadar bőrgyárosnak, 1918. szeptember 16.
(Magyar Zsidó Lexikon: 90-91. oldal)

Zsidó származású magyarországi "nemes családok" 1867-1918 között
Helyszűke miatt a névsort teljes terjedelmében nem soroljuk fel. A Magyar Zsidó Lexikon szerint 260 zsidó család kapott magyar nemességet. Átlagban 10-50 000 aranykoronáért.
(Magyar Zsidó Lexikon: 642-647. oldal)

Magyarország kommunista urai 1919. március 28.1919. augusztus 2.
"Egy nép vagyunk! Egy nép!"
(Herzl Tivadar: "Judenstaat")

Elnök: Garbai Sándor; külügyi népbiztos: Kun (Kohn) Béla; helyettese: Ágoston (Augstein) Péter; hadügyi népbiztos: Pogány (Schwarz) József; helyettese: Szántó (Schreiber) Béla és Samuelly Tibor; belügyi népbiztos: Landler Jenő; helyettese: Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich József; közoktatásügyi népbiztos: Kunfi (Kunstätter) Zsigmond; földművelésügyi népbiztos: Hamburger Jenő; szocializáló népbiztos: Böhm Vilmos, helyettese: Hevesi (Honig) Gyula; közélelmezési népbiztos: Erdélyi (Ehrlich) Mór; helyettese: Illés (Braun) Arthur; német népbiztos: Kalmár (Kohn) Henrik.
Budapest vezetői: Reisz Mór, Vince (Weinberger) Sándor; a rendőrség és a népőrség politikai népbiztosai: Bíró (Burger) Dezső és Seidler. Az Osztrak-Magyar Bank kormányzója: Lengyel (Lefkovics) Gyula.
A Lenin fiúknak vezérei a következők voltak: Samuelly Tibor, Cserni József, Kohn-Kerekes és Dögei (?) Imre.
A tagok: Löbl Mór, Max Miksa, Bonyhádi (?) Tibor, Wergenstern Árpád, Feldmár Mór, Beck József, Keller József, Korvin-Klein Ottó, Donnán (Dostl) Árpád, Ellenbaum Ignác, Kohn Ignác, Danczinger Ernő, Elfenbaum Náthán, Lázár (Löbl) Henrik, Bienenstock Ármin, Greiner Perenc, Goldberger Gábor és a fovallató dr. László (Löwi) ügyvéd.

A magyar ipar idegen megszállása

Az országot gyarmatosító idegen hatalom legfőbb ipari támaszpontjai voltak a következő nagy, zsidó kézben levő gyárak:
Vegyészeti ipar.
Szappan és gyertyagyárosok: Machlup H. (1868-ban alakult), Grünwald Sándor, Rosenthal Jakab, Krausz József H., Berger J. N., Berger Manó, Szekula Mór.
Gyufagyárak: Neubauer Károly (Győr), Spitzer testvérek (Baja), Grossmann Dávid (Munkács), Stermann M. (Nagyszombat), Husz Mór (Szolnok), Schön Bemát és Klein Ignác (Újpest), Stein és Rosenstrausz (Érzsébetfalva), Reisner Manó (Gyula), Kux Adolf (Turdossin) és Grosz Izráel (Tokaj).
Keményítőgyárak: Plan és Fried, Mellinger Mór, Freund és Neumann (Szeged), Pollák S. (Sárvár), Hahn Adolf (Debrecen), Kánitz Jenő (Eger), Löwy és Társa (Szabadka), Frankl Vilmos (Párkány) és Ungár Ignác (Kassa).
Olajgyárak: Mandel Ede (Nyírbátor), Feldmann Manó (Nyíregyháza), Rosenfeld Lipót (Técső), Meller Ignác (Győr), Kohn Adolf (Újverbász), Brichta Jakab (Trencsén), Schwarczer Mór (Mátészalka), Freund Lajos (Szentes) és Bernauer Lajos (Újpest).
Enyvgyárak: Leiner Fülöp és Fiai és Leiner Testvérek (Újpest).
Műtrágyagyárak: Mogyorósy és Stein (Soroksár), Sátori Miksa (Mezőtelegd), Singer József és Stein Miksa (Temesvár), Steiner J. (Pozsony) és Singer Testvérek (Arad).
Csersavgyárak: Haas Adolf (Hradek), Guttmann S.H. (Belisce) és Neuschloss-féle (Naschitz).
Spódiumgyárak: Steiner J. (Pozsony), Klein Jakab (Kispalugya),
Steiner Miksa (Temesvár), Hofman Péter (Bártfa), Schachter Ignác (Újszony) és Steiner F. és Fia (Szeged).
Kenőcsgyárak: Lusztig és Beck, Schönwald N., Kohn és Fried, Kollár és Breitner (Újpest) és Reich Jenő (Kispest).
Vegyészeti gyárak: Fischer és Heidelberg, Reiss B., Trebics Mór (Nagymarton).
Élelmiszergyárak, cukorgyárak: A nagysurányi gyárat 1854-ben alapította Frey Gerzson és Lipman, a diószegi gyárat 1868-ban Kuffner és Guttmann, a magyarfalvit 1870-ben Löw-Beer M., a hatvanit 1889-ben Deutsch Ignác és Fia, a selypit 1890-ben Schossberger Henrik és Rudolf, az oroszkait 1894-ben Deutsch Sándor és József, a sárvárit u. a. 1895-ben.
Cukrászipar és cukorkagyárak: Rehberger Adolf Klein és Bäumel, Brammer Henrik, Drucker és Róth, Lux és Utasi, Villányi és Társa, Schwarcz Antal és Társa, Weisz József E. L., Schmidl L. (Győrsziget), Deutsch és Pollák (Miskolc), Freund Ödön, Strausz és Társa (Pécs).
Szalámigyárak: Herz Ármin Fiai, Redlich és Fia, Fleischmann Lipót,
Weil Ede, Goldscheider Károly, Perlesz József, Pick Márk, Czinner és Társa, Schwarcz E. és Fia (Szeged).
Paprikagyárak: Kotányi János és Pártos Nándor (Szeged), Hofbauer Simon és Klein Ignác (Tolna).
Kávépótlógyárak: Wertheimer és Frankl, Franck Henrik és Fiai (Kassa), Beck Mór (Érmihályfalva).
Tésztagyárak: Reisner Henrik (Fiume), Neumann J. és Társa és Deutsch Károly (Győr), Czinner és Társa (Szeged).
Cognacfőzők: Weisz és Laczkó, Blau M. és Fiai (Nagykanizsa), Első Alföldi Cognacgyár (Brachfeld, Kecskemét).
Serfőzők: Stein Testvérek és Deutsch Ánnin és Fia (Pozsony), Grün és Fia (Besztercebánya), Hirschfeld J. (Pécs).
Szeszgyárak: Berger Dániel (Nagyvárad) Blau Testvérek (Temesvár), Stern Ignác (Egyedi Lajos atyja, Újpest), Fantó és Geyduschek (Holics), Fleiszig Testvérek (Fogaras), Frisch Gyula (Versec), Grünwald és társa (Budapest), Hirsch Ödön (Kolozsvár), Holicser Lipót (Színérváralja), Krausz Izidor (Budapest), Kremsier Mór (Pálfalu), Linzer Károly (Budapest), Mandl Ede (Nyírbátor), Mittelmann és Fia (Arad), Moskovics Mór (Nagyvárad), Neumann Testvérek (Arad), Schwarz Mór (Mátészalka), Spitzer Benő (Baja), Taglicht és Fleiszig (Fogaras), Weisz Mózes és Bernát (Munkács), Wodianer Albert (Komjáth), Wolh Herman (Mucsiny).
Ecetgyárak: Raabstein A. (Újvidék), Reisz Mór (Arad), Schwarcz Ferenc (Miskolc).
Agyagipar: Weisz Lipót (Mechala), Lichtner Dávid és Fia (Szeged), Schwarcz Jakab (Keszteg), Heller F. (Budapest), Grünwald M. (Pozsony), Krém Ignác (Székesfehérvár), Telek Ármin (Szliács-Haraszt), Borovitz Manó (Kaposvár), Weinstein Jakab (Rozsnyó).
Üvegipar: Schwarcz A. és Fiai (Pálfalva), Reich Márk (Sólyomkő), Birnbauin Bernát és Ganzfried József (Sáros-Livó), Rubin Sámuel és Lorber Juda (Szervartó), Kurzweil Bernát (Incevölgy), Zeiger Ábrahám és Nuszbaum Mendel (Felső Hrabasica), Goldstein Testvérek (Regéc).
Vasipar: Buchwald Sándor, Hegedűs Adolf, Hertzka, Berger és Márkus, Stern és Merkl.
Faipar: Goldberger Zsigmond, Hirschler Ármin, Wellisch Náthán, Löwy D. és Fiai (Ujpest), Neuschloss Ödön és Marcell, Engel Adolf (Pécs).
Bőripar: Wolfner Gyula és Társa (Újpest), Mauthner Testvérek (Újpest), Machlup Testvérek, Grünwald J. és Fia (Szombathely), Krausz József Fia (Marcali), Fried Bernát Fia (Simontornya), Horn Adolf (Esztergom), Groszmann Mór (Pécsújfalu), Leopold Sándor Fiai (Tataváros), Abeles Adolf és Fia, Margulies M. gépszíjgyár.
Papíripar: Spiegel Vilmos (Kisszeben), Weil József, Preger Samu, Szilárd Mór, Deutsch és Wachsmann, Glück Zsigmond, Rosenfeld J. (Nacpál), Salzer Jakab, Posner Károly, Károly Lajos, Czettel és Deutsch.
Kékfestőipar: Goldberger Sámuel és Fiai, Spitzer T. (Apatin), Cobner és Társa.
Gombkötőipar: Wollák és Berkovics, Schön Jakab, Fischer Gusztáv. Kesztyúipar: Polacsek A. Hugó, Hendl Mór, Ormai Mór. Arany, ezüst és díszműgyárak: Bachruch A., Grünstein Henrik, Breitner Testvérek, Rothberger Jakab, Stenger és Fleischmann, Mandl Henrik, Wisinger Mór, Löfkovics Arthur (Debrecen).
Könyv és nyomdaipar: Kunossy Vilmos és Márkus Samu. Malomipar: Gizella, Hengermalom, Pannónia, Viktória, Concordia,
Erzsébet, Lujza és a Hitelbank malmai. Ezeknek alapítói és igazgató vezetői nagyrészt zsidók voltak és nagy érdemük van abban, hogy a magyar liszt versenyképessé lett a világpiacon.
Bányaipar: Salgótarjáni, Északmagyarországi, Magyar Általános Kőszénbánya, Borsodi és Esztergomi szénbányaművek. Ezeket is zsidók alapították. Ugyanígy zsidók által alapított és vezetett részvénytársaságok teremtették meg a rimamurányi és a Resica-aninai vasműveket és hosszú láncolata sorakozik ezeken kívül azoknak a faipari telepeknek, szövőgyáraknak, villamos telepeknek, rúdgyantagyáraknak, könyvnyomdáknak, mezei és iparvasútgyáraknak, amelyeknél zsidók működnek közre a magyar nagyipar fejlesztésének érdekében.
(A Magyar Zsidó Lexikon adatai alapján)

Pénzüzlet
"A jogegyenlőség kivívása után hatalmas lendületet vett a zsidók gazdasági tevékenysége. A Pesten megalakult első bank megalapításában Ullmann Mórnak volt nagy része.
A magyarországi pénzüzlet kiemelkedő alakjai: Kornfeld Zsigmond, Lánczy Leó, Wahrmann Mór, Madarassy-Beck Miksa és Gyula, Székely Ferenc, Weisz Fülöp, Barthel Ödön, Jellinek Móric, Ullmann Adolf és Krausz Simon. A világháború valósággal új korszakot jelentett a pénzüzlet terén. A változott viszonyok hihetetlen mértékben megnövelték nemcsak jelentőségét, hanem forgalmát (!) is a pénzintézeteknek."
(Magyar Zsidó Lexikon: 699. oldal)
Az ipari feudalizmus adóbevallásai
1943-ban, a magyarországi idegen iparbárók a következő jövedelmet vallották be:

Ugyanekkor egy állástalan diplomás magyar mérnök havi jövedelme 80 pengő.
(Egyedül Vagyunk, 1944. április)

A magyarországi sajtó (1937-es állapot)
Milotay István 1920. szeptember 18-án elmondott beszédéből:
"Voltak lapok (1918), mint a Pester Lloyd, Neues Pester Journal, a Neues Politisches Volksblatt, a Neues Budapester Abendblatt, amelynél a zsidók arányszáma megütötte a 99, sőt a 100 százalékot. A Magyar Távirati Iroda 20 munkatársa közül 14 volt zsidó, a Népszava 20 munkatársa közül 17, a Magyar Hírlapnál 14 közül 13, a Déli Hírlapnál 23 közül 18, a Friss Újságnál 7 közül 7, a Napnál 20 közül 17 volt zsidó."
"A zsidó újságok példányszám szerinti aránya 1914-ben alighanem eléri a 95-96 százalékot is."
"Magyarországon jelenleg 1476 napi és időszaki lap jelenik meg. A sajtótermékek 80 százaléka zsidó kézben van. Szám szerint 1114, amely a maga 87 és félmilliós példányszámával igyekszik a maga szolgálatába állítani a magyar olvasó közösséget. A Csonka Magyarországon megjelenő 37 szépirodalmi lap közül 21 van zsidó kézben, több mint négy
millió példánnyal. A tudományos és szakirodalmat 136 lap képviseli, ebből 102 van zsidó tulajdonban.
A 39 magyarországi könyvkiadó vállalat közül csak 10 olyan akad, amelyet kereszténynek lehetne nevezni.
A csonka ország 170 városában 409 könyvkereskedés árulja a magyar kultúra termékeit. A tulajdonosok 90 százaléka zsidó. Szám szerint 366. [251]
Vezető zsidó újságírók és lapkiadók
Az Est, lapkiadó Rt. Igazgatósági tagok: özv. Miklós Andorné (Klein Árminné), Gombaszögi (Grün) Frida, dr. Vadnai Béla, dr. László Ernő, Salusinszky Imre, Kemény (Kohn) Simon, Mester (Messer) Sándor, Seres László (Scheer Lázár), dr. Ruttkay György (Ruthauser Miksa) valamennyi zsidó. Felelős szerkesztd: Salusinszky Imre (zsidó). Felelős kiadó: Vadnai Béla (zsidó). Szerkesztd: Kemény (Kohn) Simon (zsidó).
Pesti Napló, 1920-ban került Miklós (Klein) Andor tulajdonába. Az abszolutizmus idejében Deák Ferenc, Kemény Zsigmond lapja. Szerkesztősége 1910-ben: Szerdahelyi Sándor szerkesztő, Seres László, Mester Sándor, Gerő Ödön, Nagy Endre, Wallesz Jenő, Szini Gyula, Adorján Andor, Kéri-Krammer Pál, Bethlen Oszkár, Molnár-Neumann Ferenc, Erényi Nándor, Miklós Andor, Pásztor Mihály, Tábori Kornél, Lakatos László, Pásztor Árpád. Valamennyi zsidó. A lap az első világháború alatt Hatvany (Deutsch) Lajos báró tulajdonába ment át.
Magyarország. Az Est konszern érdekeltsége. Szerkesztősége 75-80 százaléka zsidó.
Esti Kurír. Felelős szerkesztő: Boros (Bleumel) László, az emigrációban az Amerika Hangja szerkesztője. Felelős kiadó: Fodor Oszkár (zsidó). Szerkesztő: Aczél Benő (zsidó). Szerkesztősége és a kiadóhivatal 80 százaléka zsidó.
Friss Újság. Felelős szerkesztő: dr. Révay Béla (zsidó). A szerkesztőség és a kiadóhivatal 80 százaléka zsidó.
Kis Újság, kis paraszti rétegek lapja. Szerkesztője Lévai Jenő (zsidó).
Magyar Hírlap. A szabadkőműves politika magyarországi élharcos lapjának, a Világnak utóda. Jászi (Jakubovics) Oszkár, Szende Pál, Purjtesz Lajos, Bíró Lajos, Ignotus (Veigelsberg). Ennek segítségével terjesztették magyar és egyházellenes eszméiket. A vezető cikkeit 1938-ban is kizárólag zsidók írták: Ignotus (Veigelsberg) Hugó, Bálint Imre, Ignotus Pál, Sós Endre, Kardosa Marcell. Szerkesztősége és a kiadóhivatala 80 százalékban zsidó.
A Mai Nap. Szerkesztő: H. Fodor Miklós (zsidó).
Népszava. A magyarországi szociáldemokrácia lapja, amelynek nagy része van abban, hogy a magyar munkásság egyidőben elidegenedett a nemzeti közösségtől. Szerkesztője: Mónus (Brandstein) Illés, a szerkesztőség és a kiadóhivatal 80 százalékával együtt zsidó.
Neues Politisches Volksblatt. Szerkesztő: Rabinovszky Márius (zsidó).
8 órai Újság. Felelős szerkesztő és kiadó: Nagy (Neuhaus) Samu, a szerkesztőség és a kiadóhivatal 80 százalékával együtt zsidó.
Pesti Hírlap. A nagy zsidó burzsoázia érdekeinek kiszolgálója. A századforduló óta szinte minden nevesebb zsidó újságíró megfordul a lapnál: Kóbor Tamás (Bermann Adolf), Heltai (Hoffer) Ferenc. Budapest főpolgármestere, Szomaházy István (Steiner Andor), Molnár (Neumann) Ferencz, Bede (Rosenberg) Jób, Vázsonyi (Veiszfeld) Vilmos. Csergő (Honig) Hugó, Mezei (Grünfeld) Ernő, Kabos (Rosenberg) Ede, Katona (?) Béla, Garai (Guttmann) Ferencz, Simon (?) Ferenc, Csetényi (?) Oszkár, Fehéri Armand, Béldi (Goldstein) Izidor, Ráskai Ferenc, Gellért (Goldmann) Oszkár, Kun (Kohn) Andor, Szini (?) Gyula. Bőnyi (?) Adorján, Lakatos (Kellner) László, Kéri (Krammer) Pál, Péterdi (Pollák) Andor, Szenes (Schlézinger) Béla.
A lapvállalatot 1878-ban az áttért Légrády (Pollák) Károly alapította.
Kiadója: Légrády (Pollák) Ottó, szerkesztő: Márkus Miksa, udvari tanácsos.
Pester Lloyd. Szerkesztősége 100 százalékban zsidó volt.
Az Újság. (később: Újság). 1903-ban alapította Gajári (Bettelheim) Ödön. A lap vezetése csaknem kizárólag mindig zsidó kézben volt. Keresztényeket igyekeztek nem alkalmazni. A szerkesztőség csaknem 8090 százalékig zsidókból állott: Kóbor Tamás, Balla Mihály, Balassa József, Elek Arthur, Gajáry István, Herendy Arthur, Katona Béla, Kovács Arnold, Nádor Jenő, Nagy Endre, Szirmay István, Szomory Emil, Szűcs Nándor, Vándor Kálmán, Vázsonyi Endre, Vallesz Jenő és Zsolt Béla voltak a prominens zsidó munkatársak. Az Újság Rt. igazgatósági tagok: Kóbor Tamás (Bermann Adolf), dr. Agai Béla, Katona Béla zsidók.
Ugyancsak zsidó kézben vannak a hétfői lapok. A Reggel szerkesztője: Lázár (Léderer) Miklós, Magyar Hétfő szerkesztője: Lévai Jenő, Hétfői Napló szerkesztője: Mann Hugó, A Reggeli Újság szerkesztője: Vadnai (Volff) Endre, Budapester Montags Zeitung szerkesztője: Büchler Vilmos Richárd. Valamennyien zsidók.
Az összes riportlapok szerkesztői természetesen zsidók. Társadalmunk: Klár Zoltán; Új Magyarország: Dénes Gyula; Heti Hírek: Roboz Jenő; Heti Újság: Falus (Frank) Ferenc; Pesti Futár: Nádas (Neumann) Sándor.
A három legelterjedtebb képes és színházi lap szerkesztője és tulajdonosa zsidó: Tolnai Világlapja, Délibáb: Tolnai-Krausz Simon; A Színházi Élet: Incze Sándor (Stein Mór).
A társadalomtudományi folyóiratok közül a marxista "Szocializmust" Mónus (Brandstein) Illés szerkeszti, a "Századunkat" Vámbéry Rusztem.