Milyen alapon?, milyen jogon? Azt szeretnék elérni,hogy csak az a néhány

" fidesz őrült " zsizsik regisztrációja és szavazása döntse el a magyarok 

sorsát !! 

Magyarországon a demokratikus rendszer kiépítése óta - a kezdeti fellángoláson túl - lassan, de biztosan csökken a választói aktivitás. A 2010-es választások minden eddiginél alacsonyabb részvételi aránya (59,28%) előrevetíti a 2014-es országgyűlési választások érvénytelenségének "rémképét". A hatalom már több mint egy évtizede dolgozik a probléma átlényegítésén, hiszen annak bekövetkezte a demokratikus rendszer milyenségéből adódóan előre látható volt. Az első próbálkozásoknak még a félreértelmezés tekinthető, miszerint az emberek kiábrándultak a jelenlegi pártokból - de az újabb pártok felfuttatására tett kísérletekkor nyilvánvalóvá vált, hogy azok már nem képesek felfogni a korábbi pártok szavazóbázisát. A választók nem a korábbi pártokból ábrándultak ki, hanem a pártrendszerből, vagyis - bár ez sokakban nem így fogalmazódik meg - a demokratikus rendszer egészéből.

A jelenlegi fővonalú média (és itt megjegyeznénk: a történelemoktatás is) következetesen abszolút gonosznak mutat be minden olyan rendszert, ami nem demokratikus alapokon áll, és erre a hatalomnak minden oka meg is van. A demokratikus rendszer ugyanis annak a záloga, hogy a választók hallgatólagosan elfogadják a kormány összes intézkedését - nem csak azért, mert rendre újabb idegen bábot választanak meg, hanem mert egy demokratikus rendszerben a kormány állítólag a többségi társadalom támogatását élvezi. Vagyis aki a kormány politikáját ellenzi, az úgy érezheti, a többségi társadalom ellenében hangoskodik. Ezért egy átlagos választópolgártól a "megint hazudtak" vádján kívül nem sokra futja. Éppen ezért a mindenkori kormánynak érdeke, hogy a választások legalább a felszínen hiteles döntéshozatalnak tűnjenek.

A magyar lakosság politikából való kiábrándulása nem a politikából való kiábrándulás, hanem a pártrendszer hallgatólagos támogatásának lassú kimúlása. A társadalomkutatók tisztában vannak ezzel, de a felismerés tabunak minősül - hiszen ha teret nyerne, megszűnne az az illúzió, miszerint a többségi társadalom legfőbb álma a demokratikus jogállam. Pedig nem az. A többségi társadalom egy átlagos "választópolgára" biztos megélhetést akar, olyan munkát, hivatást, amit saját elhatározásából választott, és legfőképpen, ami mellett még a családra is marad idő. A többségi társadalom egy ilyen alapokon álló rendszert akar, és egyáltalán nem érdekli, hogy ezt a rendszert minek hívják. A demokrácia és a kapitalizmus egyvelegét kezdetben elfogadta a társadalom, mert úgy tűnt, az majd biztosítani fogja a fenti három feltételt. Két évtized kellett ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon, a demokratikus politikai- és a kapitalista gazdasági rendszer erre nem képes. A kezdeti lelkesedés elmúltával a lakosság egyre kisebb része járul a szavazóurnákhoz, és lassan beáll az az állapot, hogy kampányidőszakban a többség egyszerű érdektelenséggel reagál, ami nyíltan megkérdőjelezi a demokratikus rendszer legitimitását.

A korábbi próbálkozások sikertelensége és elutasítottsága után a Fidesz most újabb javaslattal állt elő. Eszerint a választójogot regisztrációhoz kötnék - csak az lenne jogosult leadni szavazatát, aki előzetesen regisztrálja magát. A demokráciából való kiábrándulás ellensúlyozására tett kísérletek közt ez újabb irányú megközelítésnek tekinthető. A részvételi arány mutatóját két tényező határozza meg: a nyilvántartott szavazók száma, és leadott szavazatok száma. A hatalom eddig a leadott szavazatok számának növelésére törekedett: állampolgárság és választójog a határon túli magyaroknak, a szülőnek plusz leadható szavazat a kiskorú gyermekek után, és a többi - a hatalom számára ami fontos, hogy a leadott szavazatok száma növekedjen. Valószínűleg ez összességében továbbra sem elég, ugyanis az új "ötlet" szerint nem a szavazatok számát kell növelni, hanem a nyilvántartásban lévő választók számát csökkenteni.

Ezzel kiszűrhetőek azok a személyek, akik pusztán érdektelenségből, vagy a rendszer elleni passzív ellenállás okán nem mennek el szavazni. Persze megpróbálkoznak a legkülönbözőbb és legszánalmasabb magyarázatokkal annak kapcsán, hogy miért van erre szükség: például mert kiszűrhetőek lennének azok a szavazók, akiket "kis értékű ajándékokkal" meg lehet venni. Az egységes névjegyzéket most megbontják, és a választónak, ha szavazni akar, előzetesen el kell menni és regisztráltatni magát, ugyanis később csak így adhat le érvényes szavazatot, csak így kerül be a névjegyzékbe, mint szavazásra jogosult személy.

Jól látható az irányvonal: a választásra jogosult személyek száma csökkenni fog, hiszen a társadalom egészéből csak azok rendelkeznek majd szavazati joggal, akik elfogadják a demokratikus rendszert, vagyis szándékukban áll szavazatot leadni. Mindeközben csak azt felejtik el kihangsúlyozni, hogy a részvételi arányokat figyelembe véve az eddig szavazásra jogosultak majdnem fel nem adott le szavazatot, vagyis jelenlegi viszonyok közt a Fidesz a társadalom felének véleményét egyszerűen figyelmen kívül hagyja, akik elkötelezettek egy újabb cionista báb megválasztása mellett, azokra pedig vígan mosolyog az állam, azok szavazójogot kapnak. A pártrendszer szempontjából érdekteleneket kizárva az alig négymillió szavazó alig több mint 50%-ának támogatását kell megnyerni, a zsidók szavaznak az MSZP-re, a maradékot meg majd felfogja a Jobbik, és nem kell tovább foglalkozni azzal, hogy a többség ezt az egész bábszínházat nem támogatja.

Ha ez megvalósul, akkor nem csökkenne 50% alá a részvételi arány, hanem egy-két esettől eltekintve közel 100% lenne. Ez Orbán nyílt üzenete a társadalom felé: "Ha a társadalom elfordul az állam(unk)tól, az állam is elfordul a társadalomtól. Ha nem lesztek jók, felőlünk akár éhen is dögölhettek!"

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info