A szaúdi emír, Abdullah családi jachtja 147 méterével a világ 4. leghosszabb magántulajdonú hajója. A bárka 27 éves, de nem látszik rajta a kor, mert már háromszor újították fel több millió dollárért. Érdekessége, hogy a szokásos luxuson kívül, mint az úszómedencék, a gigantikus étkező vagy az edzőterem, van benne mecset és egy teljesen felszerelt kis kórház is több orvossal. A hírek szerint az Abdulaziz hadihajónak sem utolsó, mivel az emír föld-levegő rakétákkal és torpedóelhárító rendszerrel szerelte fel

.Idén júniusban Becsey Zsolt, azóta menesztett külgazdasági államtitkár tárgyalt Rijádban a Szaúd-Arábia és Magyarország közötti politikai, stratégiai kapcsolatok erősítéséről, valamint egyebek között mezőgazdasági, pénzügyi, ingatlanfejlesztési, turisztikai együttműködési lehetőségekről. A delegációt a szaúdi kereskedelmi- és ipari minisztérium miniszterhelyettese hívta meg, tagjai pedig többek között Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal stratégiai igazgatója voltak, valamint elkísérte őket egy 15 fős üzletember csoport is. Az államtitkár megbeszélést folytatott a SABIC ipari termelési holding, egy több tízmilliárdos árbevételű gigavállalat elnökével, az állami királyi kutatási és technológiai központ vezetőjével, a legnagyobb élelmiszer-ipari vállalat elnökével, és a Kingdom Holding vezetőjével is. Alwaleed Bin Talal Bin Abdulaziz herceg az egyik tulajdonosa a Four Season hotelláncnak, így a budapesti Gresham Hotelnek is.

Várjuk a tőkét

A tárgyaláson a szaúdi fél felvetette a beruházásvédelem és a kettős adóztatás elkerülésének kérdését, ezek a szerződések - Becsey Zsolt akkor úgy nyilatkozott - néhány hónapon belül megszülethetnek. A konkrét együttműködési területek áttekintésekor a szaúdi fél felvetette, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom gyakorlatilag magyar exportból áll. A tárgyaláson az államtitkár jelezte, hogy Magyarország nyitott - az uniós viszonyrendszeri kereteken belül - a szaúdi termékek előtt, és felhívta a figyelmet a magyar logisztikai lehetőségekre.

Tárgyalásokat folytattak annak lehetőségéről is, hogy Magyarországról jelentősebb mennyiségű, elsősorban feldolgozott élelmiszer kerüljön az arab országba. Egy másik stratégiai együttműködésként felmerült a pénzügyi terület, ahol tárgyalások indítását tervezték annak érdekében, hogy növeljék a szaúdi befektetéseket Magyarországon. A szaúdi fél elmondta, hogy nagy az érdeklődés a különleges turisztikai, kulturális célú beruházások iránt, és bár az államtitkár konkrét projekteket nem említett, úgy fogalmazott, vélhetően nem a Gresham Palota marad az egyetlen ilyen irányú szaúdi befektetés.
Végül augusztus közepén a Világgazdaság írt arról, hogy az IMF-nél sokkal kedvezőbb feltételeket kínáló Szaúdi Alaphoz fordul a kormány hitelfelvétel érdekében. "Szaúd-Arábia, amely közel 800 milliárd dollárnyi tartalékkal és a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik, és amelyet elkerült a gazdasági válság, nagy erőkkel keresi a tőkekihelyezés módjait. E téren kiemelkedően jók Magyarország lehetőségei" - nyilatkozta a lapnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-arab tagozatának elnöke. Miklóssy Ferenc tájékoztatása szerint a 800 milliárd dollár jelentős részét kezelő Szaúdi Alap kész százmilliárdos nagyságrendben és hosszú távon beszállni a magyar vízügy, a környezetvédelem és az egészségügy finanszírozásába.

Izrael vagy Szaúd-Arábia?

A szaúdi kormánnyal való együttműködés különösebb külpolitikai turbulenciát nem keltene valószínűleg a magyar kormány jelenlegi irányvonalát tekintve. Az Izraellel kiemelten jó kapcsolat persze kárát láthatja a szaúdi közeledésnek, ám Izrael és Szaúd-Arábia viszonya is sokat javult az elmúlt időszakban. Tavaly nyáron helyi sajtóhírek szerint izraeli katonai helikopterek landoltak egy szaúdi reptéren, egy lehetséges Irán elleni támadás részeként, ám ezt a szaúdi hatóságok határozottan cáfolták, az izraeliek pedig nem kommentálták. Az Egyesült Államok köztudottan jó viszonyt ápol az arab országgal, az Európai Unió pedig meglehetősen kezdetleges kapcsolatban áll a királysággal. Az persze nem vitás, hogy ha Magyarország jó viszonyt akar ápolni az arab országgal, akkor egyértelműen igennel kell szavaznia szeptemberben, amikor az ENSZ-közgyűlés tárgyal a palesztin állam egyoldalú kikiáltásáról.
Egy lehetséges negatív faktor lehet, hogy az emberi jogok tekintetében Szaúd-Arábia még Kínánál is jóval rosszabb megítélés alá esik a saríja jogrendszer mindennapi alkalmazása miatt. Az arab országban általános gyakorlat a lefejezés, a megkövezés, az amputáció, mint büntetési eljárások. Ez azonban eddig se az Egyesült Államoknak, sem a magyar kormánynak nem feküdte meg a gyomrát. A térséget ismerő szakemberek szerint pedig Magyarországnak általában is komoly lehetőségei nyílhatnak az arab tavaszként ismert, az észak-afrikai és egyes Öböl-országokon végigsöpört elégedetlenségi hullám után.