Lesz rosszabb is a helyzet - válaszolta Orbán Viktor kormányfő egy, a forint gyengülésének eddigi okait firtató kérdésre. Hétfőn az euró éves csúcsra futott a magyar devizával szemben, és ha átszakad az ellenállás, a 300-as árfolyamot is könnyen
Sajnos lesz rosszabb is a helyzet - mondta a forintkurzus kapcsán Orbán Viktor kormányfő a Blikk azon olvasói kérdésére, amely azt firtatta, hogy miért romlott a Fidesz kormányzásának idején 12 százalékot a magyar deviza a cseh koronához képest, miközben az MSZP 8 éve alatt 32 százalékot. Orbán a válaszát az államadósságra érzékenyebbé váló piaccal magyarázta. Hogyan alakul a kurzus és tényleg megéri ilyen állítást tenni a miniszterelnöknek?

Merre tovább?

Sajnos abszolút reális, hogy tovább gyengül a forint, a külső környezet is ezt támogatja és a speciális hazai hatások is - vélekedett Saághy Pál, az Equilor vezető deviza üzletkötője. Már az országmentő csomag bejelentése előtt is emelkedésnek indult és bőven 270 fölé érkezett az euró/forint árfolyam, majd amikor a devizahitelek rögzített árfolyamon való átváltásának lehetőségét bejelentették, ennek hatására érte el a 280 körüli árfolyamot, és azóta is felfelé tart- emlékeztetett Saághy.

A gyengülésnek két lába van: az egyik egyértelműen külső, az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalom, amely hatására a kockázatos eszközöktől - amilyen a forint is - szabadulnak a szereplők. A másik, hogy a rögzített árfolyamon való átváltásról még mindig nem tudni, hogy hányan élnek vele, mekkora összegről lesz szó. Maximálisan 26 milliárd svájci franknyi a kitettségünk, ami elég nagynak számít a svájci frank piacon is.

A devizaigényükkel a bankok kimehetnek a devizapiacra, vagy az MNB svájci frankra cserélhetné euró tartalékai egy részét, és biztosítana chf forrást a bankoknak. Ez gyengítené az ország pozícióját a devizakészletek csökkenése miatt, vagyis mindkettő forintgyengítő hatású. Elvileg elképzelhető a svájci és magyar jegybank közvetlen csereügylete is, ez lehetne olyan lépés, aminek nem lenne közvetlen piacbefolyásoló hatása.

Ugyanakkor mint technikai elemzés alapján írtuk, további kockázatokat rejthet magában, ha a forint áttöri a legközelebbi ellenállási zónáját, a tavalyi csúcsok által kijelölt 288-293 forintos sávot. Ezután a 300-as szinten észrevehetetlen könnyedséggel csúszhat át a magyar deviza.

Meglehetősen hosszú erősödő trend tört meg augusztusban, fontos mozgóátlagok fölé került a forint, majd az elmúlt hetekben meredekké vált a gyengülés - véli hasonlóan az Equilor elemzője. A 290 forintos euróárfolyamnál van a következő ellenállás, most pont itt tart az árfolyam. Ez lélektani szint is, és itt van egy erős Fibonacci szint: a 317 és a 262 közötti mozgás 50 százalékos korrekciója, valamint korábbi ellenállások sora. Ha ezt átviszi, akkor viszont jelentős tér nyílik fölfelé, feljebb ugyanis már nincs sok olyan értelmezhető technikai szint, ami meg tudná állítani a gyengülést. Lélektanilag ugyan 10 forintonként vannak a szintek, de technikailag ezek nem jelentenek igazán akadályt.

A forint és a kormányzati kommunikáció

A forint gyengülése így biztosra vehető (és jelen cikk megírása alatt folyamatosan történt, az euró éves csúcsra, 290 fölé futott). A kormányfőnek feltett kérdés nem vonatkozott az árfolyam jövőbeli változásra, csak az elmúlt bő egy évre, azaz az új kormányzási ciklusra.

Vajon tényleg érdemes volt a miniszterelnöknek kitérnie a várakozásaira? Orbán érvelése alapján a további forintgyengülés lehetősége legitimálja az államadósság fokozott csökkentésére és a szigorúbb költségvetési politikára irányuló törekvéseket. Ha a kormányfőnek a forint további értékvesztésében igaza van és tényleg az árfolyam alakulásának egyetlen oka az adósság, akkor a megszorítások elkerülhetetlenek. A miniszterelnök szavai ráadásul megerősítik azok álláspontját, akik úgy vélik, hogy a kormány tudatosan forintgyengítésre készül.

Fennáll azonban a veszélye annak, hogy egy ilyen nyilatkozat önmegerősítő jóslatként is hat: közvetve a pénzügyi piacokon, közvetlen a devizahiteleseken keresztül. Ez ugyanis arra ösztönözheti azokat, akik még benne maradtak a végtörlesztésnek legalább elvi lehetőségével rendelkező, fokozatosan szűkülő körben, hogy igenis érdemes élniük a lehetőséggel. Ez pedig a forintkínálat, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok növelésével önmagában gyengítheti a hazai devizát. A kormányzati kommunikáció jelen esetben csak akkor védhető, ha a miniszterelnök úgy gondolja, hogy azon jómódúak, akik még nem estek ki a potenciálisan végtörlesztők közül, nem ebből az információra építkezve hozzák meg pénzügyi döntéseiket. Ebben az esetben elkerülhetővé válik az önbeteljesítő jóslat okozta problémahalmaz.

Ugyanakkor tényleg a túlzott államadósság miatt gyengül a forint? Az tény, hogy az eladósodottság fontos szerepet játszik azon tényezők között, amelyek alapján döntenek a befektetők, hogy milyen kockázati felár mellett finanszírozzanak egy gazdaságot, illetve vásárolják meg annak devizáját. Az elmúlt időszakban mégsem ez volt az első számú ok, amiért gyengült a forint, hanem az egyes kormányzati bejelentések, többek között a végtörlesztéssel kapcsolatos hírek hatása, továbbá az európai adósságválság okán a dollárhoz mért euróesés.

Mindettől függetlenül a költségvetés 2012-es hiánya és szerkezetének fenntarthatósága tényleg fontos üzenet a befektetőknek. Az áht-deficit mértékére és összetételére fokozottan figyel a piac, az adósságtörlesztés elmúlt hetekben bejelentett mértékét mégis több közgazdász túlzottnak érzi, főleg, hogy annak hatása a jövőbeli büdzsét terheli majd és az további kockázatokat ró majd a hiánycél teljesíthetőségére, illetve a későbbi gazdasági növekedés ütemén keresztül a GDP-arányos deficitre (az adósság finanszírozása akár bevételnövelésen, akár kiadáscsökkentésen keresztül történik meg, csökkenti a belső, a felhasználási oldalon megjelenő tartalékokat).
Link