Nagyon sok, BIZONYÍTHATÓAN ősi magyar nevet azonban nem lehet anyakönyveztetni!

Így, ma, Magyarországon, az anyakönyvi hivatal visszadobja a következő neveket: (hogy csak a kirívó eseteket említsem)

-Nem adhatod Koppány (árván maradt) fiainak a nevét saját fiadnak: Babócsa  vagy Berzence. (Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt. )
-Álmos dédapjának Anonymus szerinti neve szintén tiltott (Ed)
-Nem adhatod Árpád vezér legidősebb fiának a nevét (Irnek)
-Álmos fejedelem testvérének a nevét sem.
-Nem adhatod Emese férjének a nevét sem… (Ügyek)
-Nem adhatod a Hunor és Magor monda szerinti édesanyjának a nevét
-Koppány egyik feleségének nevét
-… ahogy Atilla hun fejedelem fiának a feleségéről sem nevezheted el lányodat (Zsejke)

MIKÖZBEN a Rozalinda, Anasztázia, Dzsenifer, Dzsesszika nevek meg fent vannak az anyakönyvezhető nevek listáján.

… vagy épp a Star Wars-ból is ismert Amidala nevet szeretnéd anyakönyveztetni?! Lehet! Ha azonban egy ritka, ősi hun-avar-magyar-szkíta-székey nevet szeretnél, készülj fel rá hogy az MTA esetleg visszadobja ez iránti kérelmedet…

… De nem csak az ősi nevekkel van így. A Berzsián például Lázár Ervin névalkotása, a ‘ Berzsián és Dideki’ című novella szereplője. Érthető, hogy – nagyon helyesen – az MTA az író iránti tiszteletből engedélyezi a Berzsián név használatát. De miért nem anyakönyveztethetjük akkor a Dideki nevet???

Tisztában vagyok vele, hogy az MTA a finnugor elmélet híve. Ez azonban miért ok arra, hogy ilyen formában is megpróbálják ellehetetleníteni azokat akik a hun-szkíta eredetben, az ősi magyar regékben hisznek? (amit, egyébként ma már genetikai kutatások is alátámasztanak, míg, a finnekkel csak nyelvi rokonság a bizonyított)
… milyen  jogon tilt be az MTA Árpád-korban, sőt későbbi korokban bizonyíthatóan használt magyar neveket??? (pl. Koppány fiainak nevét? )

Gondolom, a héber eredetű neveket viszont gondolkodás nélkül fogadják el anyakönyvezhetőnek…

A következő sorokban, kis túzással élek, de remélem az Olvasó számára érzékelhetővé válik a hazánkban, Abszurdisztánban hatályos helyzet.
Mi történne például:

-Japánban, ha egy ősi szamuráj kori keresztnevet nem lehetne anyakönyveztetni? Elsüllyedne a kulturális miniszter szégyenében és lemondana.
-Finnországban, ha a Kalevalában szereplő keresztnevek tiltva lennének? Szerintem a közvélemény,a média és a vezető politikusok egy emberként háborodnának fel…
- …Könnyen elképzelhetőnek tartom hogy az ún. Romániában anyakönyvezhető Romulus és Remus neve. ( Na az, viszont tudományos szempontból teljességgel bizonyíthatóan nem román név…

Az utóiratban kigyűjtöttem pár nem anyakönyvezhető de bizonyíthatóan magyar eredetű nevet a már említetthttp://magyarnevek.hu oldalról, a teljesség igénye nélkül.

És mivel, nagyon megtetszett a honlap üdvözlőszövege, ezt most teljes egészében idemásolom!

Magyar Édesanyák és Édesapák!
Az újszülött magyar gyermek ősmagyar
eredetű neve
hirdesse büszkén,
hogy a Kárpát-medencében olyan nép él,
mely múltjához, áldott ősei emlékéhez és
önmagához hű marad,
mind e világ végezetéig!
A magyar név: hit és színvallás,
kegyelet a nemzeti múlt iránt
és zálog népünk fennmaradására!

Férfi nevek:

Agárd – Árpád kora elötti név, türk eredetű személynév.
Apszik – Az Apszik hun eredetű férfi név. Jelentése: kis öccse. Egy a rómaiaknál alvezéri tisztséget betöltő hun hadvezér is e nevet viselte.
Aripeit – Az Aripeit ősi szittya eredetű férfi név, Hérodotosz tesz róla említést, mi szerint Aripeit egy szittya király volt.
Babócsa – Koppány egyik árván maradt fia. A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt.
Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt.
Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó.
Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel.
Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel.
Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően.
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza.
Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli.
Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak.
Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. „[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]”
Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt.
Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév.
Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
Gecse – A Gecse Árpád-kori magyar férfinév. A Zala vármegyei Türje nemzetség több tagja is viselte e nevet a XIII. század elején.
Gyimes – A Gyimes ősi magyar eredetű férfi név, a Magyar-királyság legkeletibb határa is e nevet viseli.
Ilek – Attila vezér legkisebb fiának a neve, az Ell%C3%A1k”>Ellák alakváltozata. Jelentése: élek
Irnek – Atilla legifjabb és legkedveltebb fia. Azt jövendőlték neki, hogy Atilla nagy király halála után ő tartja fenn a nemzetséget. A hun birodalom bukása után az al-dunai síkságra vonult, s egy feljegyzés szerint itt uralkodott a hunokon kívül a bolgárokon is.
Itlár – Az Itlár régi magyar eredetű férfinév. Itlár egy kun főnök volt akit az oroszok kivégeztek.
Kipcsa – A kipcsák a Hun király Atilla védelmét biztosították, ilyen volt például Iszonyat is.
Kötény – A Kötény magyar-kun eredetű férfinév, jelentése: lovas, lóra termett. Kötény a kunok vezére volt a tatárjárás idején.
Ögödej – Az Ögödej az Ogotáj alakváltozata, mely név mongol-hun eredetű, Dzsingiz kán harmadik fiát hívták így.
Oktár – Oktár Mundzuk hun fejedelem öccse volt.
Sáta – A Sáta magyar eredetű férfinév. Szerepel a Sáta és Bóta regéjében.
Tarkacsu – Árpád vezér legidősebb fia, aki egy rövid ideig követte őt tisztében.
Torzon – A Torzon igen régi valószínűleg türk-magyar eredetű férfi név, Torzon volt Álmos leány testvérének a férje.
Turzó – Igen régi eredetű férfinév. Atilla főrovója volt.
Ügyek – Emese férje. Neve elválaszthatatlan a szkíta-szarmata: od, oszét od, üd = élet, lélegzet, lélek, szent szó névképzős udiak származékától. A monda szerint Álmos apja volt.
Uldin – Uldin Balambér nagyfejedelem egyik fia volt, aki Balambér halála után a felbomlott Hun törzsszövetség egyik szárnyának a vezére lett 399-ben. Jelentése: fenséges.
Zsadán – A Zsadán magyar eredetű férfinév, avar méltóságnév volt.

Női nevek:

Ankisza – Az Ankisza az Enéh női név egy másik alakja. Ankisz volt Nemród (Nimród, Ménrót) felesége, Hunor és Magor édesanyja (kr.e. 8000).

Csílár – Csílár volt Előd vezérnek a leánya. A név valószínűleg a csillogás, fény, világosság szavainkal van összefüggésben

Fejér – A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nők egyaránt viseltek, jelentése: fehér színű.

Gimely – Gimely a Hun mondaköri Ágos lánya, Erdőjáró testvére. Harcos volt.
Hencse – Somogyban két egymás mellett lévő falu Hencse és Hedrehely. Van egy legenda itt, hogy Koppány két kedves feleségét hívták Hencsének illetve Hedrének.
Künde – A Künde ősi magyar eredetű női név, jelentése valószínűleg kende, a kende a kettős fejedelemség idején a gyula párja volt.
Obi – Az Obi régi magyar eredetű női név, jelentése: idősebb testvér, néni. Aripeit szittya király neje viselte e nevet.
Perka – Bíró András író háromszéki gyűjtése az 1940-es években. Lehetséges eredetek: az Erzsébet név becézett alakja “pereszlen”,”pergő” – izgő mozgó szóból alakulhatott ki a “pír” – piros szóból eredő név is lehet Vezetéknévként Kelet-magyarországon, Erdélyben többfelé előfordul.
Zalóta – A Zalóta ősi magyar eredetű női név. Zalóta Álmos fejedelem testvére és Torzon neje volt.
Zsejke – A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása elött kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska. (Mindkét formában használható: Zsejke, Zselyke).

http://www.egerjobbik.hu útján Ősi magyar neveket tilt az MTA – avagy a magyar nyelv (h)éber őrei.