Bizony többszáz öngyilkos és kilakoltatott Mindegyik az igazáért kiált

Az OTP szerint, ha jogerőre emelkedik, a devizaperben az ítélet, az nem     csak őrájuk, hanem minden pénzintézetre kötelező lesz!          Halleluja!

A tragikomédia második felvonása. Ez maga a színház, ahol vannak rendezők, forgatókönyv írók, színészek és statiszták, akik eljátsszák a kirótt szerepeket, az őrült szerepeket, dublőrök és védőháló nélkül.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke.
Ismertetni szeretném az OTP Bank fellebbezési kérelmének lényegét, a Békés Megyei Bíróság Ítélete ellen. Mint ismeretes 2011 december 08-án a Békés Megyei Bíróság, visszamenőleges hatállyal, semmisnek nyilvánított egy devizaalapú kölcsönszerződés két nagyon lényeges hivatkozási pontját.

Elsőként, a kezelési költség deviza elszámolásúvá tételét semmisítette meg, azzal indokolva, hogy a kezelési költség, az a hitelügylet adminisztrációs költsége és semmilyen úton módon nem köthető a deviza árfolyam változásához, ugyanis az eszköz és személyi állomány költségeit nem befolyásolja, valamint nagyon helyesen kimondta azt, amit beadványainkban sérelmeztünk, hogy ez valójában egy burkolt kamat, mivel haszonelemeket tartalmaz a bank részére.

A következőkben, a kedves olvasó olyan „száguldásban” részesülhet, ahol ha akarjuk vagy inkább valakik ha  akarják, akkor kívül bunda-belül bunda, mégis bunda a bunda….

Íme: „Az 1996. évi CXII. Tv.(A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról) 210§(5/A)bek-e szerinti „ A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsönszerződések esetében, a pénzügyi intézmény, kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott  szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében, a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és deviza alapú hitel-vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú”.-A kövérített rész a 2011 évi CXLVII. Tv. Szerint 2011.11.15-től hatályos, de megelőzőleg kötött perbeli ezen felszámítási szerződésrendelkezés semmiképpen sem lehetett tisztességtelen!” Írja az OTP Bank megbízott ügyvédje és képviselője.

Nos boncoljuk ezt fel egy  kicsit és tegyük mindenki számára érthetőbbé. Ehhez ajánlom a magyar értelmező szótár használatát is, azon szónak pontos meghatározásához, hogy költség. A mi esetünkben a kezelési költség, az az összeg (kellene hogy legyen) amibe kerül a hitelügylet nyilvántartási, könyvelési, kiszámlázási és egyéb díjainak megtérítése. Egy költség, semmilyen úton módon nem lehet kamat jellegű, mert akkor már nem költség jellegű, ugyanis a kamat egyik célja a haszon realizálása. Arról nem is beszélve, hogy alig húsz nappal, az ítélet előtt lépett hatályba, amikor már több mint három éve szinte teljesen beszüntették a devizahitelek kihelyezését. Azt hiszem, joggal feltételezhetem azt, hogy az általam kezdeményezett jogi eljárások következtében megvilágított „visszásságokat”, gyorsított ütemben próbálta a politikai sógorság a pénzügyi komaság részére orvosolni, de itt már nagyon kilóg a lóláb, ugyanis a kamat jellegű kezelési költség ismeretlen fogalom volt ezidáig és fogalmilag nem is értelmezhető. Érdekes lehetne Orbán Viktor miniszterelnök jogászi véleménye erről, bár legutóbbi, Csányi Sándor OTP vezért köszöntő, japán módra való meghajlása alapján, feltételezhetően megállapítaná illetékességének hiányát.

(A felső rész szabadon publikálható bármilyen internetes portál által, a cikk további részének olvasásához, kérem szíveskedjenek honlapom linkjét megadni, együttműködésüket előre is köszönöm. www.kaslerarpad.hu)

A kamat jellegű kezelési költség, fogalmilag kb. olyan mint a devizaalapú kölcsön, amely soha sem látott devizát. A magyar nyelv és a széles körben elfogadott közfogalom szerint egy tégla alapú háznak, tégla az alapja, egy beton alapú háznak, beton az alapja, csak a deviza alapú hitelnek nem deviza az alapja. Az ilyen nyakatekert, értelmezhetetlen fogalmi zavarok és csalafintaságok alapján, az emberek és az eladósított önkormányzatok fizetnek mint a katonatiszt. Meglátjuk mi lesz, ha már nem fognak fizetni, mert egyre többen kezdik belátni és felismerni, hogy valójában kik és milyen célból húzzák a talpalávalót.

Na de lépjünk tovább. Az OTP nem ért egyet az I. fokú Ítéletnek, a vételi/eladási árfolyammal kapcsolatos rendelkezésével sem. Mint tudjuk, az I. fokú Bírósági Ítélet szerint, visszamenőleges hatállyal semmis, a kölcsönszerződés azon rendelkezése, hogy az Adós  eladási árfolyamon törleszti a havi részleteket. Indoklásként a Bíróság kimondta, hogy ezáltal a bank deviza értékesítést, devizakereskedelmet hajt végre, holott az ő hasznát a kamat kell hogy fedezze, nem pedig a deviza értékesítésből származó jövedelem, amelyre egyébként a kölcsönszerződés alapján, a felek akarata nem terjedt ki és tulajdonképpen tényleges szolgáltatás sem áll mögötte, mert a valóságban semmilyen konkrét devizaforgalom e mögött a virtuális értékesítés mögött nincs. Itt fontos még megjegyeznem, hogy a PSZÁF utólagos tájékoztatása is a devizahitelekről, úgy szól, hogy a hitelező MINTHA eladna és MINTHA megvásárolna devizát, vagyis nem teszi meg, mert ha valójában ezt a tranzakciót kivitelezné, akkor a MINTHA szó felesleges lenne. De azóta már azt is tudjuk a Nemzeti Nyomozó Iroda Határozatából, hogy Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely „ a devizahitelek mögé a valós fedezet meglétét kötelezővé tenné”, de nézzük mit ír erről az OTP.

„ A devizában nyilvántartott kölcsön lényeges fogalmi eleme, hogy csupán a kölcsönösszeg nyilvántartása történik devizában, a folyósítás, törlesztés viszont forintban történik. Ennek érdekében az adott devizát a bank folyósításkor eladja, az ügyfél/felperes pedig megvásárolja. A kölcsönszerződés és Üzletszabályzat egyértelműen tartalmazza ezeket a rendelkezéseket, jogszabályi akadálya az ilyen elszámolásnak nincsen.
A sérelmes I. fokú Ítélet elfogadása esetén indokolatlanul II. rendű (OTP Jelzálogbank-K.Á.) alperes hátrányára módosítaná a szerződési feltételeket, hiszen rákényszerítené II. rendű alperest (és az összes devizahitelt folyósító pénzintézetet), hogy kisebb árfolyamon (vételin) adjon el olyan devizát az ügyfélnek, amelyet harmadik személynek eladási árfolyamon adna el. Adós a tényleges piaci árfolyamnál alacsonyabban szerezne devizát.
Egyébként pedig hivatkozhat-e érvénytelenségre (semmiségre, károkozásra) az, aki az érvénytelenséget maga idézte elő azzal, hogy szerződést kötött, pedig nem volt szerződési kényszerhelyzetben. „- írja az OTP BANK megbízott ügyvédje.

Amikor a fenti sorokat olvastam, nem hittem a szememnek. Ellentmondások tömkelege, milyen devizát kellene itt bárkinek a piacról beszereznie, mikor ő maga mondja ki hogy nincs is deviza mögötte, csak úgy tesz mintha lenne. Ez számomra semmi más mint a „ rajtakapott  kínos magyarázkodása” és mint ilyen esetekben lenni szokott, a nagy magyarázkodásokba nagy elszólások is be szoktak csúszni és így történt ez most is. Éspedig az, hogy amennyiben a bíróság jóváhagyja az első fokú ítéletet, ezzel nemcsak az OTP Bankot kényszerítené ezzel, hanem az összes devizahitelt folyósító pénzintézetet. Halleluja! Végre nem nekem kellett ezt kimondani, annak ellenére, hogy több ezer ember tette fel ezt a kérdést. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, az önök kérdésére az OTP válaszolt. Úgy legyen!

Azt pedig, hogy „hivatkozhat-e érvénytelenségre az aki az érvénytelenséget maga idézte elő azzal, hogy szerződést kötött” semmilyen úton módon értelmezni nem tudom. Megköszönném az OTP ügyvédjének, de akár az OTP vezérigazgatója is kifejthetné bővebben , hogy miként kell ezt értelmezni? Most érvénytelen a szerződés, mert aláírtam egy érvénytelen szerződést, vagy azért érvénytelen a szerződés mert érvénytelen? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Ezen kívül hivatkozik még az OTP elévülésre, teszem hozzá nem először, minden beadványában hivatkozik arra, hogy utasítsa el a bíróság keresetünket, az elévülésre való tekintettel, de ezidáig a bíróság minden alkalommal figyelmen kívül hagyta ezen kérelmét a banknak, nagyon helyesen. Végezetül még annyi említésre  méltó van ebben a „történelmi fellebbezésben”, hogy hivatkozik arra, miszerint az árfolyamok kedvezőtlen alakulása, előre senki által nem látottan következtek be.  Ez felettébb érdekes megállapítás, mert nem is olyan régen, az OTP megbízott ügyvédje még azt írta, hogy minderről talán csak Soros György tudhatott. Soros Györgyről igen erősen feltételezhető, hogy szoros kapcsolatokat ápol a Rothschild birodalommal. Egyáltalán, hogy merülhetett fel Soros neve egy polgári perben? Ez is azt bizonyítja, hogy az OTP Bank védekezése igen hadi lábon áll, mivel ép ésszel megmagyarázni a megmagyarázhatatlant nem lehet, ezért gondolhatták hátha a „sokat látott” Sorossal sikerülhet, bár az ő nevével a szerződés kötéskor nem találkoztam, a közjegyző őrá nem hivatkozott és nem is említette, mint látnokot. Soros ki által és milyen funkcióval bír Magyarországon?
Mint láthatjuk, a szabályok a kártyaparti közben is változhatnak és változnak is, most már van kamatjellegű kezelési költségünk, meg kamat jellegű kamatunk és jogszerűen eladott devizánk ami nincs de mégis van. Ezekután lesz-e még ember, aki fizeti ezeket a hiteleket mindaddig, amíg a bankok meg nem térítik az okozott károkat és az előidézők valamint az  őnekik falazó és alájuk dolgozó politikusok nem kerülnek a vádlottak padjára?
Mi van azokkal akik e miatt menekültek az öngyilkosságba?- a számuk ezrekre tehető. Ki fog mindezért felelni és mikor? Meddig tűr még a nép és várja passzívan, hogy néhány ember kikaparja számára a gesztenyét?

Kásler Árpád,a BAÉSZ elnöke

Kelt, Gyulán január havának 30-án.