Az új törvény miatt meghiúsulhat Szerbia uniós csatlakozása?
Kollektív bűnösség bélyege a vajdasági magyarokon és németeken. Tíz évig dolgoztak a mától hatályos kárpótlási törvényen, mely hátrányosan sújtja a kisebbségeket.

Szerbia Európai Uniós csatlakozásának legfőbb kerékkötője eddig a háborús bűnösök: Ratko Mladity és Goran Hadzsity kiadatása volt. Ma már mindketten Hágában várják sorsuk alakulását. Az Európai Bizottság október 12-én mond véleményt Szerbia Európai Uniós tagjelölti státuszának elnyeréséről. Addig a balkáni országnak be kell fejeznie a jogharmonizációt és a koszovói kérdésben is az eddigitől eltérő hozzáállást várnak a tagországok a hatmilliós Szerbiától.


Elhamarkodott törvényhozás?

A szerb parlament őszi ülésszakán több mint tíz törvényt szavaztak meg a képviselők, szinte lóhalálában. Köztük volt a 10 éve készülő vagyon-visszaszármaztatási törvény is, amely fontos uniós követelmény. A jogszabály több sebből vérzik, a magyar és német kisebbséget tekintve elfogadhatatlan rendelkezéseket is tartalmaz. A törvénytervezetben az szerepelt, hogy azok, akik a második világháború idején a megszálló csapatok kötelékeiben szolgáltak, nem jogosultak a kárpótlásra, sőt még örököseik sem kaphatják vissza a család egykor államosított vagyonát.

A Vajdasági Magyar Szövetség azonnal egyértelműen kimondta, hogy semmilyen áron nem
támogatja a kollektív bűnösséget tovább éltető törvényt. Mivel a négy VMSZ-es képviselő a
kormánykoalíció tagja, a törvények elfogadásakor feltétlen szükség van a szavazatukra. Korábban a közvagyonról szóló törvényt éppen a magyar képviselők miatt nem hagyta jóvá a szerb parlament. Meg is vádolták őket azzal, hogy meg akarják buktatni a kormányt az uniós csatlakozás előtt.


Diplomáciai huzavona

Intő jel lehetett Szerbiának, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter és Schmitt Pál köztársasági elnök is jelezte: Budapest nem tudja elfogadni a magyar kisebbséget hátrányosan érintő kárpótlási törvényt. A szerb kormány módosított is a szövegen: ebben a változatban csak azokat zárták ki a kárpótlásból akik a megszálló csapatok tagjai voltak, de külföldi állampolgárságúak. Magyarán más ország katonái nem kaphatják vissza egykori vagyonukat.

A VMSZ örült, de nem sokáig: egy nappal később a kormány ismét visszavonta a módosítását és az eredeti javaslatról szavazott a szerb képviselőház. Hiába szavaztak ellene a magyarok, a honatyák elfogadták a kollektív bűnösséget tovább éltető törvényt. Német Zsolt külügyi államtitkár ekkor bekérette Szerbia budapesti nagykövetét és egyértelműen tudomására hozta: Magyarország szerint nem csupán az általános nemzetközi és európai jogelvekkel ellentétes az elfogadott jogszabály, hanem Szerbia Európai Uniós tagjelölti kérelmével is. Pásztor István, a VMSZ elnöke nyílt levelet írt Borisz Tadity szerb államfőnek és arra kérte, ne írja alá a kollektív bűnösséget tovább éltető törvényt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Határozott üzenet Belgrádnak

Vasárnap Szabadkán Semjén Zsolt azt mondta: bízik abban, hogy a szerb államfő nem adja kézjegyét az alapvető emberi jogokat sértő törvényhez. A magyar miniszterelnök-helyettes határozott üzenetet küldött Szabadkáról a szerb államfőnek. „Elkötelezettek vagyunk Szerbia uniós csatlakozása mellett, de fájó szívvel, mégis nagyon határozottan azt kell mondanunk, hogy a kollektív jogfosztást tartalmazó törvényekkel nem reális az uniós csatlakozás igénye. Mi mindent megteszünk Szerbia Uniós csatlakozásáért, de az emberi jogokkal ellentétes, az
Unió ethoszával ellentétes és a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státuszának lehetőségét” – mondta Semjén Zsolt.


Marad a kollektív bűnösség

Hétfőn a szerb államfő mégis aláírta a törvényt. Ennek értelmében az egykori magyar honvédek és
a német lakosság azon része, akik bármilyen módon segítették a bevonulókat – például házaikat elfoglalták, náluk szállt meg a tisztikar, kényszerítették őket, hogy ellássák a katonákat, tegyük fel: kenyeret süssenek nekik –, nem jogosultak a kárpótlásra. Örököseik sem kaphatják vissza a család vagyonát. A törvény ugyanis azzal nem foglalkozik, hogy követett-e el valaki háborús bűnöket vagy sem. Sőt a rehabilitálás lehetőségét is kizárja. Nincs mód arra, hogy az egykori magyar honvédek bebizonyítsák: 1942-ben Bácskában az egyetlen legális államhatalom parancsára vonultak be katonának, nem önként csatlakoztak a fegyveres erőkhöz.

Magyarország egyértelmű reakciója és Semjén Zsolt szabadkai üzenete, miszerint a délvidéki magyarság számíthat az anyaország támogatására, a szerbiai politikában indulatokat gerjesztett. A Vajdaság-barátnak számító Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke azt nyilatkozta: talán csak nem hagyja Szerbia, hogy az Unió a fasisztákkal zsarolja. „Ha választani kell az Európai Unió és azok között, akik polgártársainkat a Dunába lőtték és a jég alá dobták, akkor nagyon el kell gondolkodnunk.” – mondta.

Goran Radosavljevity, a kárpótlási törvény egyik megalkotója azt mondta: Magyarország zsarolása, miszerint megtagadja Szerbia támogatását, igazságtalan, hiszen Belgrád még parlamenti eljárás előtt megküldte Brüsszelnek a tervezetet és onnan nem érkezett semmilyen negatív visszajelzés.

A szerb kormány kétmilliárd eurót szán a kárpótlásra. Az államosított vagyont részben természetben, részben államkötvényekben szolgáltatják vissza. Függetlenül az elkobzott vagyon tényleges értékétől egy tulajdonos legfeljebb félmillió eurós kárpótlást kaphat. Más országok tapasztalatából kiindulva szakértők szerint a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás akár 10 évig is eltarthat. A Vajdaságban mintegy 300 000 embert érint a kárpótlás.
Link