Újabb leépítési hullámot eredményezhet egy baki a 2012-es elvárt béremelést ellensúlyozni hivatott bérkompenzációs törvényjavaslatban. Ha nem talál megfelelő megoldást a kormány, pont azt a foglalkoztatási formát teszi jégre, amelyet a jelek szerint a vállalatok a válság bizonytalanságai közepette leginkább használnának. Az NGM állítólag dolgozik rajta.

Nem indult valami jól ez az év munkahely-teremtési szempontból: csak februárban eddig két cég - a Malév és a Nokia - tevékenységének eltűnése illetve megváltozása miatt vesztik el több ezren a munkahelyüket. Ehhez jön még hozzá az időközben kikényszeríteni próbált bérkompenzáció és a tetemes minimálbér-emelés, ami a jelenlegi kedvezőnek éppen nem mondható gazdasági kilátások mellett hatalmas terhet jelent a vállalatoknak. Mindemellett most az is fenyeget, hogy egy jogszabályi figyelmetlenség miatt olyan állások is elveszhetnek, amelyek a válság bizonytalan klímájában leginkább alkalmasnak tűnnek a foglalkoztatási helyzet javítására.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak nagy törvénykezési hevében a korábbi - az új Munka Törvénykönyve kapcsán e szegmens szereplőivel folytatott - egyeztetések ellenére a munkaerő-kölcsönző cégekről megfeledkezett a törvényalkotó a nettó bérkompenzációs törvény kereteinek kialakításakor. Ennek az lehet a következménye, hogy az ezzel foglalkozó vállalatok ellehetetlenülésével további munkahelyek szűnhetnek meg - a szegmens szereplő szerint több mint 100 ezer munkavállaló foglalkoztatását hátrányosan érintve.

Ez azért lehet elgondolkodtató, mert ha valahol, akkor egyebek mellett a munkaerő-kölcsönzés terén lehetne mozgástere a kormánynak az egyre siralmasabb foglalkoztatási helyzet javításában. Az igaz ugyan, hogy ha a vállalatok leépítésre kényszerülnek, akkor először nem a saját állományukat kurtítják, viszont - különösen a bizonytalan időszakokban - pont a foglalkoztatás rugalmassága miatt értékelődik fel a kölcsönzött munkaerő a munkaadó szemében.

Így látják a Napi Gazdaság Online által megkérdezett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok szakemberei is. Mint mondták, a válság első hullámára a vállalatok elsősorban a kölcsönzött munkaerő leépítésével reagáltak, de ez a folyamat 2009 második felétől megfordult, és szinte olyan gyorsasággal ívelt vissza az így alkalmazottak foglalkoztatottsági aránya, mint amilyen gyorsan esett az első időszakban.

Ennek a folyamatnak köszönhetően 2010 őszére a kölcsönzött munkaerő száma visszatért a válság előtti szintre - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben már 130 ezer embernek volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzővel, ami jelentős változás a megelőző évekhez képest. A realizált új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében valósult meg - tette hozzá Szabó Tamás, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.

A bérkompenzáció csak hab a tortán

Az új Munka Törvénykönyve kapcsán életbe lépett illetve életbe lépő törvénymódosítások között viszont több is van, ami eleve nem kedvezett ennek a piacnak, de egyelőre a legnagyobb veszélyforrást most a bérkompenzációban látják a szegmens szereplői. Különösen annak fényében, hogy a munkabérek erőteljes emelésének és az elvárt béremelésnek már érezhető némi negatív hatása.

Vég úgy véli, csak a minimálbér-emelés közel 20 százalékos költségnövekedést eredményezett cégeknél, amire rájött még a bérkompenzáció. Szabó szerint eddig elsősorban az alacsony szellemitőke-igényes munkakörökben foglalkoztatók (elsősorban gyártók, termelők) közül jelezték többen, hogy a költségek kompenzálása okán kénytelenek leállítani bizonyos sorokat, vagy külföldre vinni azokat. Mivel a munkaerő-kölcsönzés felülreprezentált ezekben az iparágakban, ezért az ilyen jellegű leépítések is erősebben érintik a kölcsönzőket, mint a hagyományos munkáltatókat - tette hozzá.

Az iparágban működő cégek érdekképviseletét ellátó Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) tagjai közül is volt már két-három, amely befejezte a tevékenységét a szigorodó adótörvények, nehéz gazdasági helyzet, és az egyre jobban romló fizetési morál miatt - mondta Dénes Rajmund, a szervezet alelnöke, a Human Centrum Kft. cégvezetője.

Ők szóltak

A közelmúltban a bérkompenzáció munkaerő-kölcsönzőket érintő negatív hatásaira a szegmenst képviselő cégek nevében a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) hívta fel a figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), pontosabban arra, hogy a bérkompenzáció olyan hátrányos helyzetbe hozhatja ezeket a vállalatokat, amelynek következtében munkahelyek szűnhetnek meg.

A Trenkwalder ügyvezető igazgatója szerint ez azért lenne húsbavágó, mert ha nem létezne a kölcsönzés intézménye, vagy jelentősen romlana a feltételrendszer, akkor a kölcsönzés keretében létrejött munkahelyek 70-80 százaléka nem valósulna meg.

Mi bajuk a munkaerő-kölcsönzőknek?

Az elvárt béremelés a munkaerő-kölcsönző cégeket azért hozta különösen nehéz helyzetbe - mutatott rá Szabó -, mert a bérek növelését a teljes kölcsönzött állománynál végre kell hajtani. A kölcsönzöttek esetén azonban a munkáltatói jogokat a kölcsönző cég és a kölcsönbe-vevő megosztva gyakorolja.

Ugyan a kölcsönző cégek is jogosultak az adókedvezményre, de csak abban az esetben, ha az elvárt béremelést az összes kölcsönzött munkavállalónál is végrehajtják. A gondot az okozza, hogy míg minden vállalat önállóan alakítja bérpolitikáját, a kölcsönző cégek e tekintetben nem önállóak, hiszen az ügyfelek belső bérviszonyai jogi kötelezettséget rónak a kölcsönző cég által foglalkoztatottak bérezésére - magyarázta a Trenkwalder ügyvezetője.

A magyar jogba 2011 decemberében átültetett munkaerő-kölcsönzési EU Irányelv alapján a kölcsönzött munkavállalók fő szabályként a "belsős" foglalkoztatottakkal azonos juttatásokra jogosultak. Ezért a kölcsönző cégnek kötelessége megadni a kölcsönzöttek részére a megrendelői által saját munkavállalóiknak biztosított béreket, juttatásokat.

A kölcsönző cégek viszont jellemzően akár több száz ügyféllel dolgoznak együtt. Amennyiben ezen megrendelők közül akár egy is visszautasítja a béremelés végrehajtását mondván, nem érintik, nem érdeklik a jogszabályokban rendelt szankciók, akkor a kölcsönző is elesik az adókedvezménytől az összes többi ügyfelénél dolgozó kölcsönzött után is - mutatott rá Szabó.

Két lehetőségük van

A kölcsönző cégnek ezért két lehetősége van: vagy megpróbálja az extra többletköltséget ráhárítani ügyfeleire - megdrágítva a kölcsönzést -, vagy maga próbálja megfinanszírozni a veszteséget. A jelenlegi magyar piacon viszont ez utóbbi megoldás a kölcsönző cégek veszteségessé válását, csődjét okozná, előbbi pedig a kölcsönzés létjogosultságát befolyásolná rendkívül hátrányosan - hagsúlyozta a Trenkwalder ügyvezetője.

Azt viszont nem teheti meg a munkaerő-kölcsönző, hogy senkinél sem adja meg a bérkompenzációt, mert az egyenlő bérek megfizetésére jogszabályok miatt köteles. A kölcsönző cégek tehát valós döntési szabadság nélkül maradnak - jegyezte meg Szabó.

Mit javasoltak?

Abban a javaslatban, amit a SZTMSZ nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), azt kérték, hogy az adókedvezmény igénybevételét rendező szabályok körébe iktatassanak be egy rendelkezést a kölcsönbe adókra vonatkozóan. A szövetség ebben azt javasolta, hogy ahol a kölcsönvevő nem emel, ott a kölcsönbe adónak se kelljen és emiatt ne bukja el az adókedvezményt a többi - emeléssel érintett - munkavállalója vonatkozásában.

A minisztérium - vélhetően a médiában ezzel kapcsolatban megjelent hírek miatt - kiadott egy elég szűkszvú közleményt a napokban, melyben tudatták: "a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja a munkaerő-kölcsönző cégek kompenzálásának nehézségeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy minél szélesebb munkavállalói körben teljesüljön az elvárt béremelés. Ennek megfelelően, már keresi a megoldást a munkaerő-kölcsönző cégek kompenzációs nehézségeire".

A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők az üggyel kapcsolatban bizakodóak voltak és reményüket fejezték ki, hogy ezúttal is sikerül egyeztetniük a törvényhozókkal a problémás kérdésekről. Úgy tudjuk a február végéig kellene előállnia valami érdemi megoldással az NGM-nek, ahhoz, hogy az érintettek megtehessék a megfelelő lépéseket.