A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak.

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól. Az államfő esete azonban nem egyedülálló a magyar politikatörténetben.

Csak a honlapot díszítette a doktori cím?

Dobolyi Alexandra önéletrajza például hemzsegett a pontatlanságoktól abban az időszakban, amikor még az Európai Parlament szocialista frakciójának tagjaként tevékenykedett (2004-2009). A tanulmányairól szóló részek egészen zavarosak voltak, de az sem volt világos, miért tüntette fel saját magát az I. kerület díszpolgáraként, amikor ennek nyoma sem volt a Budavári Önkormányzat honlapján.

A legfurcsább önéletrajzi elem azonban az ő esetében is a doktori cím jogosulatlan használata volt. Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után doktori iskolába járt, az viszont nem teljesen világos, hogy hol és mit tanult.

Az MSZP-s életrajz szerint a pécsi egyetem társadalomtudományi karán vett részt PhD-képzésben 2000 és 2003 között. Ilyen szervezeti fakultás azonban nem volt a baranyai egyetemen, a felnőttképzési és emberi erőforrás-fejlesztési karon pedig, ahova elméletileg szintén járt, nincs doktori képzés. Az EP-bulletin és -honlap némileg mást mondott: ott úgy szerepel, 1999 és 2002 között járt doktori iskolába.

Dobolyi Alexandra. Tudtán kívül
Fotó: Végel Dániel

Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerint a szocialista képviselőnő az ELTE-n folytatta tudományos fokozatszerzését, mégpedig történelmi témában Az újkori szociáldemokrácia Magyarországon címmel. Dobolyi azóta frissített honlapja szerint az újtörténeti tanszéken tanult, csakhogy ilyen szervezeti egység sincs az ELTE-n. Mindez persze lehet elírás is (mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem neve most is rosszul szerepel oldalán), azt viszont végképp nehéz hova tenni, hogy a dobolyi.hu nyitóoldalának alján a politikus miért szerepelt dr. Dobolyi Alexandraként.

Az egykori EP-képviselő a hvg.hu-nak 2007-ben mindezt így magyarázta meg: először Pécsett járt a természettudományi kar (!) doktori képzésére, majd átjelentkezett az ELTE-re, ám elfoglaltsága miatt még valóban nem fejezte be a doktori tanulmányait. Arra nem adott magyarázatot szerkesztőségünknek, miért szerepelt a honlapján dr. Dobolyiként, ez a titulus viszont később el is tűnt onnan.

Botrány után is van élet

A 2002-es nyíregyházi nyelvvizsgabotrányban több közszereplő is érintett volt: rendőrök mellett vezető beosztásban dolgozó személy, önkormányzati képviselő, egyetemi oktató és a szabolcsi média világában tevékenykedő diplomás ember helyett is két főiskolai hallgató ment el nyelvvizsgázni alkalmanként 40-150 ezer forintért. Az egy évig tartó vizsgálat után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal harminc gyanúsított ellen nyújtott be vádiratot a bírósághoz.

A főiskolások olyanok helyett mentek el nyelvvizsgázni pénzért, akik megszerezték ugyan a diplomájukat, de a kötelező nyelvvizsgát nem tették le. A főszervező lakásán tartott házkutatás során több hamisított személyi igazolvány került elő, amelyekben az érintettek fényképe is szerepelt, de meglett az a lista is, amely az ügyfelek nevét tartalmazta.

Miután a botrány kirobbant, és az ő nevét is összefüggésbe hozták az üggyel, Mező Ferenc fideszes debreceni önkormányzati képviselő azonnali hatállyal lemondott képviselői mandátumáról, és párttagságát is felfüggesztette. Mező ez utóbbit azzal magyarázta: nem akarta, hogy az eset miatt méltatlan támadás érje a Fideszt, mandátumáról pedig azért mondott le, hogy erkölcsileg ő maga se legyen támadható.

Nyelvvizsgázók. Mi van a fülük mögött?
Fotó: Túry Gergely

Bár az egykori politikus meg volt róla győződve, hogy a tárgyalás során bebizonyosodik az ártatlansága, 2003-ban 60 ezer forint pénzbírságra büntette a Nyíregyházi Városi Bíróság nyelvvizsgával való visszaélés miatt, emellett pedig nemcsak a közgyűlésből, de a Debreceni Egyetemen betöltött tanári állásából is távoznia kellett. Mező ennek ellenére hamar talpra állt: nem sokkal később tanácsadóként kezdett el dolgozni a debreceni önkormányzatnál, jelenleg pedig az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese. Abszurd csavar az ügyben, hogy Mező egyébként két idegen nyelven is olvas és beszél.

Újabb titokzatos doktori

Hasonló botrányba keveredett még 1999-ben Szombathely akkori fideszes polgármestere, Szabó Gábor is, aki ellen egy névtelen feljelentés alapján indult rendőrségi, majd ügyészségi vizsgálat. A vád szerint a politikus doktori címének megszerzésekor hamis nyelvvizsga-bizonyítványt használt fel. Szabó később be is ismerte: nincs nyelvvizsgája, csak zárószigorlatot tett a szombathelyi tanárképző főiskolán oroszból.

Az akkori polgármester megtarthatta párttagságát, a helyi fideszes többségű közgyűlési frakció pedig az önkormányzati ciklus végéig kitartott mellette. Szabó végül 2006 júniusában kilépett a Fideszből, megvált addigi frakciójától, pályafutását az MDF-ben folytatta, ősszel pedig már az MDF polgármesterjelöltjeként indult a helyhatósági választáson a Fidesz-KDNP-Pro Savaria jelöltjével szemben. 2006-2010 között alpolgármesteri tisztséget vállalt és a szocialista-szabad demokrata városvezetést támogatta.
Mindent hamisítanak

Félévente egyébként legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t korábban Bakonyi László, az OH elnöke. Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári cigány papírokat is, mondta Bakonyi. A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más.

Az MDF a 2010-es önkormányzati választásokon is Szabó Gábort indította volna Szombathelyen, de sem a polgármesterjelöltnek, sem az egyéni jelölteknek nem sikerült leadniuk a hivatalos jelöltséghez szükséges számú ajánlószelvényt.

Villámdiploma

A Pécsi Ítélőtábla 2005-ben 72 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Buzássy Lajos korábbi helyettes államtitkárt, aki a 90-es évek második felében jogtalanul próbált magának egyetemi diplomát és doktori címet szerezni a budapesti Kertészeti Egyetemen.

Buzássyt, aki a Horn-kormány idején, 1996 februárja és 1997 nyara között volt a Földművelési Minisztérium helyettes államtitkára, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisításban mondták ki bűnösnek, de pénzbüntetésre ítélték az egyetem akkori rektorát és a kertészeti kar dékánját is, míg a dékánhelyettes és a Doktori Tanács vezetője megrovásban részesültek.

A vádirat szerint Buzássynak, aki főiskolai szintű diplomával rendelkezett, egyetemi végzettséget igazoló okiratra lett volna szüksége helyettes államtitkári kinevezéséhez. Habár az okiratot csak egy hároméves kurzussal szerezhette volna meg, az egyetem vezetői alig két hónap alatt megadták a politikusnak a diplomát.

A volt helyettes államtitkár ezután vérszemet kapott, és 1996 augusztusában úgy döntött, doktori címet is szerez. Az egyetem Doktori Tanácsa annak ellenére, hogy Buzássynak nem volt nyelvvizsgája, meg is adta volna neki a címet, ha gyors tudományos karrierje nem vált volna parlamenti témává.

Az ügyet Bogárdi Zoltán, az MDF országgyűlési képviselője robbantotta ki egy parlamenti interpellációban, melynek hatására először Magyar Bálint kultuszminiszter indított vizsgálatot, majd a Kertészeti Egyetem rektora is lépett.

Buzássy a Magyar Nemzetnek nyilatkozva akkor azt mondta: az egyetemi diploma megszerzésének szabályait nem ismerte, amit neki előírtak, azt teljesítette, így jóhiszeműen járt el. A doktori vizsgát pedig – szakdolgozata magas színvonala alapján – a rektor javasolta neki.

Titokzatos zárolás

A fentiektől eltér Horn Gyula esete, akinek kandidátusi disszertációja rejtélyes körülmények között "tűnt el". Ahogy az az Országgyűlés honlapjára feltöltött életrajzából is kiderül: Horn 1977-ben A jugoszláv gazdasági rendszer elemzése című disszertációját megvédve a közgazdaság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett.

A magyarországi kandidátusok és akadémiai doktorok disszertációit a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában bárki elolvashatja, ahogy azonban arról 1994-ben a Beszélő beszámolt, Horn Gyula értekezése egy időre teljesen elérhetetlenné vált. 1994-ben az MTA-nál, illetve a Doktori Tanács jogelődjeként funkcionáló Tudományos Minősítő Bizottságnál (TMB) sem lehetett fellelni, annak ellenére, hogy hetente keresték.

Amikor a Mai Nap újságírója is szerette volna elolvasni a disszertációt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kézirattárában közölték vele, hogy a mű „zárolt anyag", és nem kutatható. Az anyag titkossá minősítésével kapcsolatban vizsgálatot folytatott Majtényi László akkori adatvédelmi biztos, melynek során kiderült: az írást sokáig az MTA kézirattára őrizte, de 1994-ben a TMB bekérte, hogy megvizsgálja, indokolt-e még a zárolás fenntartása.

Horn Gyula. Előbb kandidált, majd meglepődött
Fotó: Bánkuti András

Az MTA Doktori Tanácsának elnöke többszöri levélváltás után közölte, hogy a zárt védést egyfelől az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében megtartott előzetes munkahelyi vita résztvevői javasolták, másfelől az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője, aki azt kérte, hogy „a védés ne legyen teljesen nyilvános". Az MTA irattárában végzett tüzetes vizsgálat ellenére azonban nem találták meg azt a szakbizottsági határozatot, amely a dolgozat védésének és őrzésének zárt kezelését rendelte volna el.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló szerint az 1980 előtt keletkezett minősített iratok minősítését a törvény hatálybalépésétől (1995. július 1.) számított egy éven belül felül kell vizsgálni, e határidő elteltével pedig megszűnik a minősítésük. Ezért ha Horn disszertációja minősítve lett volna, akkor a határidő után elvesztette volna minősítését. A beszerzett iratokból azonban kitűnik, a disszertáció nem is volt minősítve.

A tudományos alkotások nyilvánosságát, ha a szerző országosan ismert közszereplő, politikus, a mű titokminősítése hiányában – tekintettel a társadalom információigényére is – biztosítani kell, ezért Majtényi végül arra jutott, hogy Horn Gyula 1977-es kandidátusi disszertációja nem lehet zárolt anyag.
Horn meglepődött

Horn Gyula 1997-ben azt nyilatkozta: disszertációját ma is vállalja, és nem zárkózik el attól, hogy abba kutatók vagy a nyilvánosság betekintsen. A volt kormányfő saját bevallása szerint a sajtóból értesült arról, hogy vita folyik kandidátusi disszertációjáról. Ha olyasmit találnának benne az arra hivatottak, ami sértené a Magyar Köztársaság érdekeit, akkor ezt mondják ki, de azért szeretné, ha őt is megkérdeznék - fejtette ki Horn, aki "nem vette rossz néven", hogy az MTA Doktori Tanácsa a tudta nélkül zároltatta a dokumentumot, hiszen annak idején zártkörű védést szerveztek: egy másik ország belső helyzetével, a jugoszláv gazdaságpolitikával foglalkozott a tanulmány, ami akkor állami érdekeket sérthetett. Meglehet, Horn többet is tudhatott a korábbi titkosításról, az adatvédelmi biztos szerint ugyanis éppen annak az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője kérte a zárolást, ahol Horn másfél évtizedig dolgozott, 1984-85-ben egyenesen osztályvezetőként. Ad absurdum tehát ő maga is kérhette a speciális bánásmódot, de ezt jelenleg dőreség lenne kijelenteni.
Link

Egyre kínosabb: Schmitt Pállal foglalkozik a világsajtó
Schmitt Pál ügye is téma lett az európai sajtóban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap a címlapján számolt be az államfő elleni plágiumvádról, és kommentárt is közölt az üggyel összefüggésben, amelyről a Handelsblatt című német üzleti lap és az osztrák Der Standard is írt. Nagy terjedelemben, kommentáló elemek nélkül ismerteti a bolgár média - napilapok, hírportálok, televíziós híradók, sőt az Ataka nacionalista párt hírlevele is - a Schmitt Pál államfő ellen felmerült plágiumgyanút.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerző, Georg Paul Hefty az államfő munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál „jelentős sportpolitikai funkciókat" töltött be „a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfőnek, a neve előtt szerepel a titulus.

Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. „Leleplezett" című írásában megjegyezte: csak idő kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg „elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök „ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor „csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengő nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyéből, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is.

A Handelsblatt című üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfő? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e „Guttenberg-eset".

A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenőrizni, „mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint „rejtélyesnek tűnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. „Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévőkkel". A szerző szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus időszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. „Ezért vélhetően nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta.

A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó „nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenő államügyről". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu főszerkesztőjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzőt, és hogy hetekig ellenőrizték minden szempontból a cikk tartalmát.

A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott.

A Szvobodno Szlovo hírportál „A mi szerzőnktől lopott a magyar elnök" című írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát.

A Monitor című napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint ő az egyetlen bolgár, aki mindmáig a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt.

„A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtől" című írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna.
Link