Nem nevezhetjük pozitívnak a kiskereskedelmi szektor kilátásait a következő hónapokra. Bár Magyarországon minden tizedik cég kiskereskedelemmel foglalkozik, sőt, 2010-ről 2011-re 4 százalékkal nőtt is a szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, egyre több bolt dönt a bezárás mellett, például a növekvő fogyasztói árak és a csökkenő kereslet miatt.


2010-ben még 3,28% volt a kiskereskedelmi cégek bedőlési aránya (azaz a cégek számához viszonyított felszámolási és csődeljárások száma), két évvel később viszont ez a szám már meghaladta a 4 százalékot, azaz 100-ból 4 üzlet bezár egy éven belül - derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) tanácsadó cég elemzéséből.

Mitől félnek a boltosok?

A kiskereskedők egyik fő félelme a dohánytermékek forgalmazásának korlátozása lehet, sőt az intézkedés - egyes vélemények szerint- akár több ezer munkahelyet is megszüntethet, mivel a kistelepülési boltok forgalmának mintegy 25 százalékát adja a cigaretta árusítása. Mint arról a Pénzcentrum.hu is beszámolt, kormányzati tervek szerint a dohánytermékek forgalmazását országosan 6200 üzletre korlátoznák a korábbi 42 ezerrel szemben.

A hagyományos kereskedelemi egységeket az online kereskedelem is veszélyezteti. Jól láthatóan az online kereskedelemmel foglalkozó cégek száma nő és a hagyományos kereskedelemnél jobban teljesítenek az internetes kereskedők.

Indul a hosszú hétvégék éve: hova utazik a fél ország? - KATTINTS!

A megindított felszámolások és végelszámolások száma jelentősen nőtt a kiskereskedelemben. Míg 2010-ben 2000-nél kevesebb felszámolás indult az iparágban, 2011-ben már megközelítette a 2500-at, azaz egy év alatt közel 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került kiskereskedelmi egységek aránya. Míg a felszámolásokat a hitelezők indítják nemfizetés esetén, addig a cégek saját maguk is dönthetnek a bezárásról, azaz a végelszámolási eljárásról. A szektorban több mint 60 százalékkal több végelszámolás indult mint 2010-ben, és éves száma megközelítette a 2800-at.

Forrás: D&B

A sok végelszámolás és felszámolás ellenére havonta átlagosan 500 cég alakul a szektorban, sőt a működő vállalkozások száma is fokozatosan nő. A D&B úgy látja, hogy mivel a Nemzetei Adó-és Vámhivatal (NAV) a jövőben szigorúbban jár el a nagy tartozásokat maguk után hagyó volt cégtulajdonosok új cégalapításával kapcsolatban, előfordulhat, hogy a növekedési tendencia csökken, mivel eddig sokan új cégbe menekültek hasonló profilú régi cégük megszűnése után.
Új élelmiszeráfa jön?
Még a 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvénybe került be a törvénymódosítás, ami bevezeti az ún. élelmiszerlánc felügyeleti díjat. Ez alapján az élelmiszerlánc meghatározott tagjai a nettó árbevétel 0,1%-át fizetik. A szakértő szerint ez a többletteher egyértelműen a fogyasztást fogja terhelni, s az EU statisztika is a forgalmi adók között fogja elszámolni. Forgalomarányos jellege miatt - nem tekinthető a minőségvizsgálati szolgáltatások árának, és még aggályos is lehet.

Fizetési fegyelem tekintetében a kiskereskedelmi cégek az elmúlt egy évben kisebbet "rontottak", mint az országos átlag. Míg a magyar átlagcég, ha késik számlafizetésével 23,5 napos fizetési késedelemmel egyenlíti ki számláit, addig a kiskereskedelemben a pontatlanul fizetők esetében 19 napos csúszások a jellemzőek.

A jobb fizetési morál azonban nem vezethető egyértelműen vissza az iparág jó helyzetére, mivel a kiskereskedelmi cégek nagy részénél a készpénzes árufizetés a jellemző, és a nagykereskedő partnerek jobban megnézik, mint korábban, hogy kiknek engedélyeznek utólagos utalást.

Mitől függ a forgalom?

2012. első féléve nehéz időszaknak ígérkezik - véli az országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kereskedelem helyzete a vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapok fogyasztói piaci helyzete pedig egyértelműen a gazdaság teljesítményéhez köthető.

Elemzésük szerint fontos tényező továbbra is az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint az árfolyamváltozás, ugyanakkor lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon.

A nemzetközi gazdasági környezet javulása a magyar fogyasztói piacnak is kedvezhet (elsősorban közvetve, de közvetlen hatások is érvényesülhetnek), a vásárlási szokásokban a döntő tényező a fogyasztói ár lesz továbbra is, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni.
Link