Joseph Candel

„Megadatott neki [az Antikrisztus hamis prófétájának], hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon [más fordítás szerint: kezükben vagy homlokukban] bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen, vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad [az Antikrisztus] neve vagy nevének a száma. Itt van helye a bölcsességnek! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig, hatszázhatvanhat.” (Jelenések könyve 13, 16-18)

Gyorsan fejlődik az a technológia, amely ahhoz szükséges, hogy bevezessék az eljövendő „Fenevad bélyegének” gazdasági rendszerét, amit a Biblia megjövendölt. És az a média kampány is javában folyik, amely majd elősegíti ennek az elfogadtatását.

A közvélemény egyre inkább elfogadja a mikrocsipek azonosítási céllal való emberekbe ültetését. Kezdetben csak néhány amerikai polgár kapott ilyen csipet; mostanra azonban már több ezer emberbe ültették bele világszerte. Mindemellett a csip gyártói és a média azon munkálkodnak, hogy az előnyeit méltassák: gyorsabb és kényelmesebb pénzügyi tranzakciók; biztonságosabb a személyazonosság-lopással szemben; segítségével ki lehet küszöbölni azt a nehezebben nyomon követhető pénzmozgást, ami a terroristák és a drogkereskedők között zajlik; és baleset esetén gyorsabban hozzá lehet jutni az egészségügyi adatokhoz.

Ahogy a közvélemény egyre inkább elfogadja, a kormányok egyre többet fognak beruházni a technológiába és annak gyakorlati alkalmazásába; ez pedig, még több felhasználót fog vonzani. Végül persze az Antikrisztus kormánya azt fogja majd mondani az embereknek, hogy nem vásárolhatnak, és nem adhatnak el semmit, ha nem veszik fel ezt a bélyeget.

• A VeriChipTM rizsszem nagyságú rádiófrekvenciás azonosító mikrocsip, amit arra terveztek, hogy a termékektől az emberekig mindent nyomon lehessen követni. A csip gyártója, az Applied Digital Solutions (ADS) cég bejelentette, hogy Brazíliában és Mexikóban több cég is megkezdte a csipek beültetését gyermekekbe azzal a céllal, hogy meg tudják találni őket, ha elvesznek, vagy elrabolják őket.
• Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szintén bejelentette, hogy a kormány a hadseregben a leltározáshoz fog rádiófrekvenciás azonosító eszközöket (RFID) használni.
• A Wal-Mart a világ legnagyobb kereskedőháza is már minden termékére használ ilyen (RFID) azonosítót.
• 2003-ban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet világméretű tervezetet foga­dott el olyan biometrikus információt tartalmazó útlevél bevezetésére, melyet géppel lehet leolvasni. Az Egyesült Államok Belügyminisztériuma RFID csipet tartalmazó útleveleket kezdett használni 2005-ben, és 2006 végére minden USA-ban kiadott útlevelet ilyen eszközzel fognak ellátni. A csipen egy digitális arcképet tárolnak, valamint az összes olyan személyi adatot, amely a hagyományos útlevél adatlapján található.
• Az Egyesült Államok Élelmezésügyi és Gyógyszeripari Minisztériuma jóváhagyta olyan RFID csip alkalmazását, melyet a betegek bőre alá ültetnek, és, amelyet a páciens egészségügyi adataihoz kapcsolódó számmal látnak el.
• A texasi Spring Iskola körzetében már arról tanácskoznak, hogy bevezetnék a rádiófrekvenciás személyi igazolványokat az iskolás gyerekeknek, hogy a rendőrség így számítógép monitoron min­de­gyikük tartózkodási helyét figyelemmel kísérhesse. A texasi hatóságok azt fontolgatják, hogy a gyerekek bőre alá ültetnék az eszközt, hogy így ne okozzon problémát, ha elvesztik, vagy otthon felejtik. Így a nap 24 órájából 7-ben nyomon tudnák követni őket.
• Skóciában egy glasgow-i mulatóhely is csatlakozott azoknak az exkluzív éjszakai szórakozóhelyeknek a köréhez, melyek törzsvendégeik számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy karba ültetett mikrocsip, un. „digitális pénztárca” segítségével fizessenek; ami szükségtelenné teszi, hogy készpénzt vagy hitelkártyát hordjanak magukkal. Ilyen szórakozóhelyek üzemelnek már a spanyolországi Barcelonában, és a hollandiai Rotterdamban is. A csip ahhoz hasonló, amilyet már több mint 25 millió állatba ültettek be világszerte; ezeket használják „háziállat-útlevélként”.
• Az ORBCOMM nevezetű műholdas telekommunikációs vállalat szerződést írt alá a VeriChip céggel, amely az ADS leányvállalata. A szerződés keretében új katonai, biztonsági, és egészségügyi eszközöket gyártanak és forgalmaznak világszerte. A termékekbe, olyan emberbe ültethető csipet tesznek, melyet az ADS állít elő, és működtetéséhez a globális helymeghatározó műholdas (GPS) technikát használják fel. A bőr alá ültetett csip vezeték nélkül továbbít információt az Internetre; így nyomon lehet követni az illető személy helyét, mozgását és életjeleit. Ezt az információt aztán egy adatbázison tárolhatnák további felhasználásra. A 2004. decemberi ázsiai cunami katasztrófa után például a csip szószólói azzal érveltek, hogy ilyen csip segítségével életeket lehetett volna megmenteni; mert meg tudták volna határozni a tengeren hánykolódó, illetve romok alatt rekedt áldozatok pontos helyét.

Csaknem 2000 éve foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a világon az embereket hogyan lehetne rávenni arra, hogy olyan baljóslatú jelet vegyenek fel, mint a Fenevad bélyege. Azzal, hogy az úgynevezett előnyeit szajkózzák, lassanként fokozatosan megtörik az emberek ellenállása – úgy, mint ahogy a vízcseppek koptatják a sziklát. Végül az egykor még elképzelhetetlen dolog általánossá és elfogadottá válik.

Az, amire János apostol figyelmeztetett, már a küszöbön áll. A jövő már itt van!

• Az Egyesült Államokban kutatók újfajta gyógyszer-szedési módszert fejlesztettek ki. Ez abból áll, hogy a testbe ültetendő mikrocsipet előzőleg gyógyszerrel töltik fel. A csip aztán a páciens testében lassan szivárogtatja ki a gyógyszert, ezáltal a betegnek nem kell többé gyógyszert szednie.
• Agykutatók egy csoportja sikeres csipbeültetést hajtott végre egy 25 éves férfin, akinek mind a négy végtagja le van bénulva. A férfi agyába egy Brian Gate-re keresztelt csipet ültettek, melynek segítsé­gével sikerült használnia a számí­tógépet. Csupán gondolatainak a segítségével meg tudja nézni az e-mailjeit, és számítógépes játékokat tud játszani.
• Theodore W. Berger professzor, a dél-kaliforniai Egyetem Idegrendszer-kutatási Központjának igazgatója olyan beültethető szilikon csip előállításán dolgozik, amely utánozza az agyvelőkampó működését. Az agynak ez a része felelős az emlékezőképességért. Ha ez az agyba ültetett mesterséges eszköz működőképes lesz, akkor he­lyet­te­sítheti az eredetit; ezzel pedig lehetővé válna, hogy az emlékezési zavarokban szenvedő emberek visszanyerjék új információ tárolására való képességüket. A következő lépés pedig az lesz, hogy már nem a számítógépünk memóriáját fogjuk bővíteni, hanem a magunkét!