A magyarországi infláció a következő hónapokban várhatóan még tovább gyorsul, főleg a valószínűsíthető adóintézkedések miatt, de az MNB-nek a külső kockázati környezet miatt ettől függetlenül sem lesz módja belátható időn belül kamatcsökkentésre - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a konszenzusnál magasabb augusztusi inflációs adatok keddi ismertetése után.

A KSH bejelentése szerint az éves infláció a múlt hónapban 3,6 százalék volt a júliusban mért 3,1 százalék után.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli befektetési és elemzőházak szakértői között volt, aki megjósolta a 3,6 százalékra gyorsuló múlt havi inflációt - az elemzők 3,1-3,6 százalék közötti prognózisokat adtak -, de az előrejelzések átlaga 3,34 százalék volt.

A keddi adatismertetés után a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai úgy vélekedtek, hogy a keresleti oldalról megnyilvánuló inflációs nyomás továbbra sem jelent nagy fenyegetést. A ház elemzői úgy számolnak, hogy a versenyszférabeli szolgáltatási körben - amely a kereslet egyik alapvető fontosságú jelzője - a havi összevetésű infláció mindössze 0,1 százalékos volt augusztusban.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ugyanakkor a kormánynak valahogy "be kell tömködnie a költségvetési lyukat", és valószínűsíthető, hogy számos termék - például a dohányáruk - jövedéki adója emelkedni fog.

A cég elemzőinek számításai szerint mindez akár 0,5 százalékpontot is hozzáadhat az inflációhoz a következő hónapokban. Tekintettel arra, hogy az MNB eddig "vegyes teljesítményt" nyújtott az inflációkövetésben, nem egyértelmű, hogy a bank "megengedheti-e magának az ilyen egyedi sokkok figyelmen kívül hagyásának luxusát" - fogalmaztak keddi kommentárjukban a Morgan Stanley londoni szakértői.

A ház elemzői mindazonáltal úgy értékelik, hogy bár továbbra is jelen van az inflációs kockázat, a jegybanki kamatcsökkentések előtti legnagyobb akadály jelenleg a kockázati környezet. Ennek alapján a Morgan Stanley a belátható jövőben nem vár monetáris enyhítést a magyar jegybank részéről, és azzal számol, hogy a külső környezet miatt az MNB "konzervatív alapállást" vesz fel.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői az adatismertetés utáni kommentárjukban szintén azt jósolták, hogy a jövedéki adók tervezett emelése valószínűleg további felhajtóerőt ad a magyarországi inflációnak a negyedik negyedévben. A ház szerint ugyanakkor az átszűrődés a fogyasztói árakba várhatóan "meglehetősen korlátozott" lesz, tekintettel a korábbi tapasztalatokra és a nyomott hazai keresletre.

A JP Morgan szakértőinek előrejelzése szerint a következő hónapokban az éves inflációs ütem 4 százalék körüli szintre gyorsul tovább, de év végéig visszalassul az augusztusban mért szint közelébe. Ez a cég számításai szerint 3,9 százalékos idei átlagos inflációt jelentene, de a JP Morgan elemzői azt várják, hogy a magyarországi infláció 2012 közepe táján a 3 százalékos célszintre csökken.

A ház londoni elemzői szerint "valószínűtlen", hogy a keddi inflációs adatok meglepték volna az MNB-t, mivel az inflációs pálya nagyon közel van a jegybank saját előrejelzéséhez.

A további hónapok jegybanki kamatpolitikáját a JP Morgan szakértői szerint is a hitelkockázattal és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megfontolások határozzák meg, és nem az inflációs folyamatok. A ház ennek alapján fenntartja azt a prognózisát, hogy az MNB 6,00 százalékos alapkamata az idei év végéig nem változik.

A JP Morgan jelenleg érvényes távlati előrejelzésében fél százalékpontnyi kamatcsökkentés szerepel 2012 második felére, de a cég londoni elemzői keddi kommentárjukban úgy fogalmaztak, hogy "nehéz különösebben nagy meggyőződéssel" hinni ebben, tekintettel "a kormány szeszélyes gazdaságpolitikai döntéseire".

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemzői is azt jósolták keddi értékelésükben, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 elejéig nem változtat alapkamatán. A ház szerint azonban most már sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank a következő év későbbi szakaszában fokozatos enyhítésbe kezd.

A GS elemzői ennek kapcsán utaltak arra, hogy éppen előző nap jelentősen rontották a közép-európai országok gazdasági növekedésére adott előrejelzéseiket, a külső növekedési környezet folyamatos romlására hivatkozva.

A ház az euróövezeti növekedési kilátások gyengülésének hatásai miatt a magyar gazdaságban az eddigi 2,4 százalék helyett most már csak 1,9 százalékos növekedést vár 2011 egészére, jövő évi magyarországi növekedési előrejelzését pedig 2,6 százalékról 2,2 százalékra vette vissza.

Keddi kommentárjukban a Goldman Sachs londoni szakértői mindazonáltal szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jelen pillanatban az inflációs és a növekedési kilátások "másodlagos fontosságúak" az MNB számára, és a monetáris tanács legtöbb tagja a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggodalmakra összpontosítja figyelmét. Ezeket az aggályokat a GS elemzői szerint a kilengésekre hajlamos, gyengülő forint és a magyar államadósság-törlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási ügyletek (CDS) magas árfolyama táplálja.

A Goldman Sachs szerint ha sikerülne olyan végleges megoldást találni a magas devizaadósság problémájára, amely nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását, és csökkenti a gyenge forint lehetséges negatív hatásait, akkor az MNB-nek korábban is lehetősége nyílhat az enyhítésre. A GS szerint azonban a javasolt devizahitel-előtörlesztési terv további részleteinek hiánya és az, hogy a kormány "hajlamos" minden költséget a bankokra hárítani, nehézzé teszi egy ilyen kedvező kimenetel esélyeinek megítélését.
Link