A bankok egyre kreatívabb indokokkal utasítják el a forinthitel-kérelmeket, válaszul a kormány - úgy tűnik - az időt húzza, hogy megkerülhesse a Bankszövetséggel kötött megállapodást. Látszólag mindenki betartja az egyezséget - a kulisszák mögött a kormány és a bankok újra egymásnak feszülnek.

A piacok megnyugvással vették tudomásul, hogy december 15-én a magyar kormány és Bankszövetség egy nehéz tárgyalássorozat végén megegyeztek a devizahitelesek megmentésében, a terhek elosztásában. A tárgyalás-sorozat egyik legneuralgikusabb pontja a kormány által korábban és egyeztetés nélkül elindított végtölresztési projektje volt. Az egyezségen úgy tűnt, a felek elégedettek, úgy tűnik a kulisszák mögött mindkét fél, ha nem is a megállapodás kijátszásán, de legalábbis annak részleges megkerülésén dolgozik. Az igyekezet mindkét fél részéről érthető: a bankszektor még nagyobb veszteséget könyvelhet el a végtörlesztésből, mint korábban prognosztizálta; a kormány pedig minél nagyobb politikai hasznot remél abból, hogy a komplett magyar pénzügyi szektor haragját kivívta - nem mellesleg a társadalmi feszültségeket is csökkentheti, ha több ezer devizahitellel rendelkező család helyzete stabilizálódik valamelyest.

Próbálkoznak a bankok

Három, jobban mondva a két és fél napja van még hátra azoknak az ügyfeleknek, akik végtörleszteni kívánnak. A határidő péntek, de a legtöbb bankfiók ilyenkor már délben bezár, így akik élnének a végtörlesztés lehetőségével, jobb ha nem hagyják az utolsó pillanatra az ügyintézést. Már csak azért sem, mert úgy tűnik a bankok egyre kreatívabbak a hiteligények elutasításában.

Nemcsak az egyre drágább forinthitelekkel próbálják meg elejét venni a "végtörlesztési kedv" év végi fellángolásának a hitelintézetek, hanem egyre több okot kreálnak az elutasításhoz - nyilván így szeretnék minél jobban leszorítani az ebből eredő veszteségeket, mely a korábban kalkuláltnál 80 milliárd forinttal is több lehet.

Az azenpenzem.hu által összegyűjtött ügyfélpanaszok között van olyan, mely a lakóhelyre hivatkozik (az ügyfél azért nem kapott forinthitelt, mert ingatlanja nem megyeszékhelyen található), de volt ahol az ügyintéző azt tanácsolta, várjanak az ügyfelek a hónap végéig, csakhogy mostanra a legtöbb bank már szigorított a kölcsönök feltételein. Legtöbbször az eredeti hitelt folyósító bank tört borsot a végtörleszteni kívánók orra alá, de sok pénzintézet magas jövedelem igazolásával hárítja el a hiteligényléseket. Ilyenkor persze szóba jöhet egy adóstárs, a bankok azonban erre is gondoltak: nemhogy adóstársat nem fogadnak be, még a fedezetcseréről sem akarnak hallani.

A szerződéskötéskor jön a meglepetés

Azok közül, akik eljutnak a forinthitel-szerződés aláírásához, sokan meglepetésekkel találják magukat szemben a szóbeli megállapodáshoz képest. Akik a bank hibájából nem tudnak hitelhez jutni, hogy végtörleszthessenek, azok a PSZÁF-hoz fordulhatnak, igazuk esetén kártérítést is kérhetnek a banktól.

Próbálkozik a kormány is

A kormány sem rest. A megállapodást, amit a Bankszövetséggel kötött ugyan nem rúgja fel, de mindent megtesz, hogy a munkáltatók által a végtörlesztéshez nyújtható 7,5 milliós kölcsön adómentességét minél többen kihasználhassák.

A bankokkal ugyanis az a megállapodás született, hogy adómentességet csak a december 31-ig folyósított munkáltatói kölcsön élvezhet - a kabinet ezt törvénybe is foglalta már-már "szokásos módon", a befalaptörvényhez csapták hozzá a jogszabályt, amit múlt hét pénteken kora délután fogadtak el - épp az ünnepek előtt. Csakhogy a törvényt még nem írta alá Schmitt Pál, és úgy tűnik nem is nagyon fogja elkapkodni a szignót. Ugyanis, akik a törvény hatályba lépése előtt megegyeznek a munkáltatójukkal, azok még jövőre is kaphatnak kölcsönt, amihez jár a kamattámogatás. A jogszabályt ugyanis visszamenőlegesen nem alkalmazzák - ez viszont új színfoltja a kormányzati törvényalkotásnak. A kormány így tehát megfelel annak, amit vállalt a Bankszövetséggel kötött megállapodásban, de egyben minél több devizahitelest próbál behúzni a végtörlesztők táborába.

Az nem kérdés ugyanis, hogy a kormánypártok egykori alelnöke, aki ma a köztársaság első embere, ne nyújtana segítő jobbot a kabinetnek céljai elérésében, Schmitt Pálnak ez eddig sem volt ellenére. 
Az sem véletlen, hogy a kormány megbízásából készült reklámfilmek most kerülnek vetítésre, a kommunikációs offenzívában arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogy még nem késő a munkáltatókhoz fordulni a végtörlesztés ügyében.